Az államfő-jelölteket is úgy cserélgeti a baloldali összefogás, mint a fehérneműt

„Nemrég volt hír és oldalunkon foglalkoztunk is vele, hogy a baloldali összefogás az SZDSZ-es ősmamutot, Iványi Gábort jelölte a köztársasági elnöki posztra. Akkor ez a jelölés heves ellenállásba ütközött, s bár a DK-tábor üdvrivalgásban tört ki, a Jobbik egyenesen megvétózta Iványi Gábor személyét.

Szokás szerint nem kötötték az orrunkra, hogy végül mi történt, egészen egyszerűen elsunnyogták Iványi Gábor visszavonásának körülményeit, csak némán leszedték, mint egy leütött bábut a sakktábláról. Ha egy újságíró mert kérdezni az ügyről, ment a szokásos maszatolás, ugyan hagyjanak már minket ilyen ezredrangú kérdésekkel, nincs itt semmi látnivaló, egyébként is fideszbérenc meg lakájsajtó, fujj fujj…

Aztán – mintha semmi nem történt volna – egy szép reggelen bedobták a köztudatba a következő fantasztikus jelöltet, Róna Pétert. Ha lenne a balliberális értelmiséginek szobra, azt Róna Péterről kellene megformázni. Nem akarjuk elkiabálni, de talán most már ő marad a végleges jelölt, mivel lanyha tiltakozását már a Momentum is visszavonta, de persze a baloldali összefogás háza táján soha nem lehet semmit biztosra tudni.

Minden esetre beszédes, hogy Róna Péter személye nagyon komoly ellenérzéseket vált ki a balliberális tábor értelmiségi holdudvarából, sokkal erősebbet, mint Iványi Gábor. Róna Péter közgazdász, elöl és hátul doktor nyugati diplomákkal, ugyanakkor kétségkívül a Gyurcsány-korszakban kompromittált baloldali értelmiség körébe sorolható, akit a jelek szerint mindenki utál, aki valaha is együtt dolgozott vele. Nehéz lenne bárkinek is elmagyarázni, hogy személye és jelölése nem része a 2010 előtti világ visszaszivárgásának. Ezen túlmenően pedig – leszögezvén, hogy maximálisan tiszteljük a kort – de nehéz nem észrevételezni, hogy Róna Péter nyolcvan éves. Nagyon jó egészséget kívánunk neki, de nem biztos, hogy ebben a korban kellene becsatlakozni a politika élvonalába.”

Nyitókép: Facebook