El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk

„2002-ben elveszítettünk egy sorsdöntő választást és ezzel együtt a 2004-es uniós csatlakozás körüli kivételes éveket, mert nem értettük az új egyedüli világhatalom, az Amerikai Birodalom helyi érdekeit. Ekkor nem csak egy választást veszítettünk, hanem ezzel együtt a felzárkózás terén is egy egész évtizedet.

2002 és 2010 között nem értettük meg, hogy a nemzeti fizetőeszköz a megoldás, vétek eladósodásból fedezni a növekedést és kötelező a költségvetési fegyelem. 2010 után sok mindent megértettünk, de nem mindent, ami a sikeres felzárkózáshoz szükséges.

Értjük a pénz világát, értékeljük a forintot, csökkentjük az állam adósságát, pénzbőséget teremtünk a gazdaságban, nem erőltetjük az euróhoz a csatlakozást, nem kérünk a külső megszorítási tanácsokból és kiszámítható pénzügyi környezetet tartunk fent.

A geopolitikai kihívásokra is jó válaszokat adunk, mert már számolunk az Amerikai Birodalom helyi érdekeivel, kivédjük az Unió túlzásait, falat húzunk a nemkívánatos migráció elé, régiós szövetséget építünk a V4 csoporttal, elismerjük Oroszország helyét Európában, a keleti nyitással összekötjük térségünket Kínával és Ázsiával.

Kevésbé értjük azonban a technológia új kihívásait. Még nem értjük, hogy teljes versenyképességi fordulat nélkül a hozzánk érkezett import tőke csak szigetként működik tovább, mert nincs hová kötődnie.

Nem értjük, hogy a világ élvonalába /első 200 közé/ tartozó egyetemek nélkül az új technológia nem képes tartósan mozgatni a felzárkózást. Amint azt sem értjük, hogy az állami egészségügy mai működésével nem lehet népesedési fordulatot elérni.”

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.