„Körülbelül három és fél millió háztartás van Magyarországon. Ha mindegyik vásárolt volna az új állampapírból, akkor háztartásonként közel 300 ezer forintot fektettek volna be. Néhány hét leforgása alatt. A valóságban kevesebb háztartás vásárolt állampapírt és nagyobb összegben, persze nem átlagolva. Vehettek külföldiek is, de egyelőre a nagy többség magyar állampolgár.
Hogy mit jelez mindez? Nem kevesebbet, mint azt, hogy az emberek nagy hányada rövid és középtávon is bízik a jövőben, a magyar gazdaság teljesítményében, amely garancia arra, hogy a befektetésük hozama valóban olyan lesz, mint amit az állampapír megígér nekik.
Jelzi továbbá azt is, hogy az emberek jelentős hányadának van megtakarítása, nem is kevés. Miközben az elképesztően sikeres családtámogatási kedvezmények következtében megugrott a lakásépítkezések száma, és a tendencia egyelőre erősödik, vagyis egyre több háztartás éppen ingatlanba forgatja a megtakarításait, a lakossági készpénzállomány egyre nő. Erre alapozhatott a pénzügyminiszter, amikor bejelentette a szokatlanul magas kamatozású állampapír sikerét.
És végül ami a legfontosabb, a nemzetgazdaság számára a legbiztonságosabb hitelforrás a lakosság, hiszen az állampolgárok a maguk jogosan remélt hasznán túl erősen érdekeltek abban, hogy az ország szekere jól fusson. Minél nagyobb egy ország lakossági támogatottsága, annál nagyobb biztonságban van, annál kevésbé kell tartania a spekuláns nagytőke támadásaitól. Nehéz elképzelni, hogy a lakosságot rá lehessen venni egy olyan tömeghisztériára, ami a gazdaságnak kárt okozna. Nem véletlen, hogy a legerősebb gazdaságok, köztük például Japán, akár a miénknél jóval magasabb arányú államadósságot is gond nélkül el tudnak viselni, mivel elsőrendűen saját állampolgáraiknak vannak eladósodva.”