Juncker és barátai

„Egy közismert európai politikus egy keddi németországi rendezvényen alig leplezett undorral azt mondta: két ellenfele van, akik közül az egyik, David Cameron már eltűnt, és a másik, Orbán Viktor is így jár majd, mert nincs helye az Európai Néppártban.

Egy másik közismert európai politikus viszont csütörtökön egy brüsszeli rendezvényen kijelentette: teljességgel képtelen arra, hogy utáljon valakit, és Orbánt jó barátjának nevezte. Nincs ebben semmi meglepő, tudjuk, hogy van, aki gyűlöli a magyar miniszterelnököt, mások azonban tisztelik, sőt barátnak és szövetségesnek tartják az euró­pai politikai mezőnyben. Csak az a bökkenő, hogy a két ellentétes állítást ugyanaz az ember fogalmazta meg: Jean-Claude Juncker.

Méltatlan, de korántsem szokatlan ez a képmutató viselkedés az unió vezető tisztviselőjétől. Az Európai Bizottság (EB) luxemburgi elnöke az utóbbi időben többször is kínos helyzetbe és hamis magyarázkodásba navigálta magát. Például tavaly júniusban az ír parlamentben, amikor általános megrökönyödést okozott váratlan coming outjával, hogy ő nem részeg, de problémák vannak a hátával, mert isiásztól szenved, és szívesen lenne inkább részeg. Pár héttel később, a brüsszeli NATO-csúcs gálavacsoráján imbolyogva nem tudott egyedül felmenni a pódiumra, két kormányfőnek kellett támogatnia. Mindenki, aki a tévében vagy az interneten látta a jelenetet, joggal gondolhatta, hogy ez az ember bizony nem józan.”