Paraziták

„A városháza annalesei szerint Karácsony Gergely, a történelmi főpolgármester-jelölti előválasztás első fordulójának győztese 2014 végétől, a ciklus kezdetétől napjainkig nyolc másodperc erejéig szólalt meg a Fővárosi Közgyűlésben, mégis Tarlós István kihívója szeretne lenni idén ősszel az önkormányzati választáson. Politikai alakulatára, a Párbeszédre pártként tekinteni erős túlzás lenne, hiszen párttagokból egy kisebb méretű falusi tornatermet sem tudnának megtölteni, ugyanakkor politikai parazitaként kétségkívül fényes karriert értek el. 

Egy olyan párt kapott az MSZP képében ötezer voksot, amely 1994-ben még több mint kétszáz képviselőt küldött a parlamentbe, sőt 1998-ban a vesztes választáson is száznegyven honatyát és honanyát delegált. Ma viszont ott tart, hogy tucatnyinál is több időközi választáson még jelöltet sem tudott önállóan állítani. A párt egykori irányzataiból és tagozataiból mára csak a színészdrámai és a nyelvészeti maradt, amely szerint nem illendő képviselőkbe »folytani« a szót – rajtuk röhög a fél világ. Karácsony pedig csak mosolyog, s nem tudni, a szocialista képviselő hölgyeken gúnyolódik-e vagy maga sem különb helyesírásból, amikor közösségi oldalán »dolgozószobályáról« értekezik.

A decemberi parlamenti bohóckodás és a köztévés fetrengő műsor közepette milliós fizetés mellett például elfelejtették megszavazni az ápolási díj emeléséről szóló törvényjavaslatot. Holott azt korábban éppen ők szorgalmazták, még tüntettek is érte. A mostani parlamenti szezonkezdetkor előadott némaleventés kivonulósdi sem hathatta meg a kormányváltásban reménykedő választópolgárokat, akik nem éppen ebben látják az ellenzéki alternatívát. A végén még az EP-választáson az önálló megmérettetést férfiasan, politikai paraziták nélkül vállaló bukott kormányfő pártja, a DK lesz az ellenzék példaképe. A lista élén, Ceausescu nyomán, Dobrev Elena Klárával.”