A konzervatív, reakciós Lukácsot érdekli elhagyott régi hazája is, sokat és mélységeiben foglalkozik a magyar történelemmel és a jelenkorral.
„Noha képességei alapján méltán emlegetik a legnagyobbak között, s bár tanított Princetonban, a Johns Hopkins Universityn, a Columbia Universityn és még számos más egyetemen vendégprofesszorként, mégis a Chestnut Hill Leányfőiskola tanára maradt 1994-es nyugdíjazásáig. Ismertségét történetírói munkássága alapozta meg. A Párbaj, az A történelmi Hitler, Az európai világháború 1939-1945 avagy A XX. század és az újkor vége című művei ma már kötelező olvasmányok a modern korral foglalkozó történészek számára.
A legjelentősebb írása azonban a történelmi tudatról szól. Ebben a történetfilozófiai esszében vázolja fel történelmi rendszerét, melyben levezeti az emberi személy meghatározó jelentőségét és (Collingwooddal vitába szállva) megkérdőjelezi a tényalapú történelem állításait. Lukacs a narratívák elsődlegességének hangsúlyozásával megelőzte Hayden White-ot és bírálta a szerinte a részletekben elvesző Braudelt. Fontosak azonban nem kifejezetten történeti tárgyú írásai is, hiszen ezekben még plasztikusabbá válik a keresztény és humanista gondolkodás, ami oly jellemző Lukács Jánosra, az emberre is. A szelíd, de határozott, empatikus, ám következetes, az embernek a Mindenséghez való viszonyát és Krisztus történetiségét gondolkodása középpontjába állító tudós, az amerikai katolikus történészek egyesületének volt elnöke önmagáról éppúgy tud képet alkotni, mint a demokráciát fenyegető jelenkori populizmusról. Meggyőződése, hogy a történelmet leginkább befolyásoló erő a történeti dimenziójú gondolkozás, s ennek illusztrációja az egyes XX. századi esztendők jellemző szeleteit bemutató Évek... című munkája, amelyben az adott kor gondolkodására jellemző kitalált helyzeteket mutat be – szépirodalmi igényességgel. Általában is jellemző rá az eszmetörténet iránti érdeklődés, látásmódjában a történészi eszköztár mellett megjelenik a filozófiai dimenzió is (erre utal többek között Martin Heideggerrel folytatott levelezése, vagy akár a modern politikai filozófia legnagyobb alakja, Tocqueville kutatása).
Lukácsot érdekli elhagyott régi hazája is, sokat és mélységeiben foglalkozik a magyar történelemmel és a jelenkorral. Konzervatív reakciós, katolikus meggyőződése itthon a magyar katolikus egyetemen talált otthonra és legmelegebb fogadtatásra: 2009-ben az egyetem díszdoktorrá avatta. Mint legismertebb magyar történészünket, a Corvin-lánccal kitüntetettek doyenjét, sok szeretettel köszöntjük 95. születésnapja alkalmából, jó egészséget és Isten áldását kívánva neki, hálával és köszönettel.”
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
A Kelet-Európában zajló konfliktusok kapcsán jelenleg három forgatókönyv képzelhető el: egy rossz, egy sokkal rosszabb és egy reményt keltő.
A hazai kávézás történetét talán még sosem tálalták elénk ilyen okos, mégis szórakoztató módon, ráadásul közpénz felhasználása nélkül.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
Mikor lehet jó nemcsak a magyar és a szlovák vezetés, de a két nemzet közötti viszony is? Egy rendkívüli kötet újranyitotta a kérdést, és újra rá kellett döbbenni: a történelem máig ható propagandaértelmezése áll a két szomszéd közé.
Magyar Péter alsóörsi fórumán jártunk: megdöbbentő Ukrajna-pártiság van jelen a Tisza táborában.
Parádésan sikerült Nebojsa Vignjevics bemutatkozása.
Az ukránok folytatják a zsarolást és a fenyegetőzést, „ezért minden helyzetre felkészülünk”.
