Egy vagy eggyel több?

„Egy minapi sárvári rendezvényen Márki-Zay arról beszélt, a »kutyaütő ellenzéki pártoknak« meg kell mutatni, hogy össze lehet fogni. Kisarkítva a nem csak őt foglalkoztató dilemmát, vagyis az ellenzéki pártok állapotát, valódi kérdésként merül fel, vajon a népszerűtlen és sikertelen ellenzéki pártok egymás mellé terelése növeli-e az értéküket. Talán igaz, hogy ily módon felelősségteljesebb hozzáállást mutatnának, viszont továbbra sem válna világossá, mi az, amit új világ gyanánt kínálnak a fideszes korrupció helyett. Olyan ellenzék még a világon nem volt, amelyik ne kelt volna ki a kormányzati korrupció ellen. Ennek az indulata messzire vihet egy mozgalmat, de arról nem sokat mond, ő maga hogyan politizálna. Ha pedig Márki-Zay maga is kritizálja az ellenzéki pártokat, akkor logikus-e ezeket a pártokat túléléshez segíteni? Igaz, Márki-Zay arról is beszélt, hogy szerinte nem irányzatok között húzódik a választóvonal, hanem a becsületes embereket kell mindenünnen megtalálni.

Előbb-utóbb bizonyára kiderül, az új mozgalom jelöltkiválasztási missziója milyen viszonyban van a levegőben lógó előválasztási tervekkel. De talán ennél fontosabb kérdés, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom közvetítő, véleményklíma-formáló vagy jelöltállító szerepet kíván-e játszani.

Ez utóbbi sem ördögtől való, ám ebben az esetben a jelöltek számának redukálására tett erőfeszítés a szereplők számának növelésével indul.”