Jó, ha tudja Orbán, hogy számos tudományos kutatás eredménye szerint a szorongás növeli a tájékozódással eltöltött időt egy döntés meghozatala előtt, és hogy emiatt a szorongó embereket alacsonyabb pártokhoz kötődés, pártokkal való azonosulás jellemzi.
„Orbán Viktor tehát azt szeretné, ha a félelem és szorongás dominálná az őt követő magyar állampolgárok érzelemvilágát. Félelem a migránsoktól, Sorostól, vagy egyszerűen csak attól, hogy elveszítik a munkájukat: az Orbán által megcélzott félelmek tárgyának skálája széles, ezért is férhet bele annyi típusú Fidesz szavazó. És ezt a célt segítették a migráns- és Soros-ellenes plakátkampányok, a kvótanépszavazás, valamint a nemzeti konzultációk sora is.
De miért is jó Orbánnak, ha a magyarok félnek a migránsoktól, Sorostól és az EU-tól? Erre a kérdésre politikai pszichológiai kutatások adhatnak választ. Az érzelmek és politikai cselekvés viszonyát vizsgáló elemzések két fő kérdésre keresik a választ: hogyan befolyásolják a különböző érzelmek a döntéshozatalt, és mennyire körültekintő (vagy éppen elhamarkodott) döntés születik különböző érzelmi állapotokban? Mennyi időt töltenek információszerzéssel az állampolgárok, mielőtt döntést hoznak egy-egy kérdésben?
Egy 2013-as tanulmány szerint a szorongásra hajlamos emberek kerülik az interakciót más ismeretlen emberekkel. Ez az Orbán-beszédek kapcsán azért lehet érdekes, mert ha valóban sikerül a beszédekkel a szorongást kiváltani a hallgatóságból, úgy vélhetően az Orbánt támogatók kisebb valószínűséggel érintkeznek a gyűlöletkeltés tárgyát képező migránsokkal, vagy olyanokkal, akik közel állnak hozzájuk. Ebben az esetben Orbánnak nyert ügye van, hiszen az őt támogatók saját tapasztalatot nem szereznek a migránsokról, és nagyobb eséllyel fognak arra a képre támaszkodni, amelyet ő, valamint a kormánypárti média sugall feléjük.
Azt mondjuk jó, ha tudja Orbán, hogy számos tudományos kutatás eredménye szerint a szorongás növeli a tájékozódással eltöltött időt egy döntés meghozatala előtt, és hogy emiatt a szorongó embereket alacsonyabb pártokhoz kötődés, pártokkal való azonosulás jellemzi. Noha azt is érdemes hozzátenni, hogy a részletesebb tájékozódás nem feltétlenül jelenti a rendelkezésre álló információforrások diverz áttekintését, gyakori, hogy minél inkább szorong valaki, annál hajlamosabb a szorongását erősítő információknak még jobban utánanézni.”
Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője szerint a magyar közoktatás képes a nemzetközi tudományos csúcsteljesítményekhez szükséges alapokat megteremteni, és kiválasztani a tehetségeket.
Az uniós pénzekért pedig nagy árat fog fizetni Magyar Péter a szlovák szerző szerint.
Az új miniszterelnök szerint „kifosztotta Magyarországot” a volt kormányfő.
Egy biztos, Oroszországban komoly tárgyalópartnerként tekintenek a volt magyar miniszterelnökre.
XIV. Leó pápa mellett említették a volt magyar kormányfőt, mint lehetséges tárgyalópartnert.
Ezek voltak a szerda legolvasottabb hírei.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
