Egy 2013-as tanulmány szerint a szorongásra hajlamos emberek kerülik az interakciót más ismeretlen emberekkel. Ez az Orbán-beszédek kapcsán azért lehet érdekes, mert ha valóban sikerül a beszédekkel a szorongást kiváltani a hallgatóságból, úgy vélhetően az Orbánt támogatók kisebb valószínűséggel érintkeznek a gyűlöletkeltés tárgyát képező migránsokkal, vagy olyanokkal, akik közel állnak hozzájuk. Ebben az esetben Orbánnak nyert ügye van, hiszen az őt támogatók saját tapasztalatot nem szereznek a migránsokról, és nagyobb eséllyel fognak arra a képre támaszkodni, amelyet ő, valamint a kormánypárti média sugall feléjük.
Azt mondjuk jó, ha tudja Orbán, hogy számos tudományos kutatás eredménye szerint a szorongás növeli a tájékozódással eltöltött időt egy döntés meghozatala előtt, és hogy emiatt a szorongó embereket alacsonyabb pártokhoz kötődés, pártokkal való azonosulás jellemzi. Noha azt is érdemes hozzátenni, hogy a részletesebb tájékozódás nem feltétlenül jelenti a rendelkezésre álló információforrások diverz áttekintését, gyakori, hogy minél inkább szorong valaki, annál hajlamosabb a szorongását erősítő információknak még jobban utánanézni.”