Osztrák fegyverletétel: a kormány fizet a szíriai menekülteknek, ha hajlandók hazatérni
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
Brüsszel egyre inkább az afrikai álláspontot képviseli, ez pedig megdöbbentő. Interjú.
„Mozgalmas nyár elé nézünk, hiszen a magyar kormánynak két színtéren is helyt kell állnia a bevándorlás ügyében, az uniós színtér mellé felzárkózott az ENSZ is. Hogyan készülünk ezekre a sorsdöntő tárgyalásokra?
Komoly viták lesznek, mert New Yorkban folytatódik a globális migrációcsomag vitája. Sajnos Brüsszel egyre inkább az afrikai álláspontot képviseli, ez pedig megdöbbentő. Amikor az afrikaiak arról beszélnek, hogy a migráció alapvető jog, a migránsoknak minden szolgáltatás jár minden egyes tranzitországban és a kiválasztott célországban, illetve hogy a migránsok között jogi státusz szerint különbséget tenni nem lehet, nos, akkor az ember elvárná, hogy az uniós államok képviselői odacsapjanak az asztalra. Ehelyett valamiféle politikailag korrektnek nevezett blablával jönnek elő, gyakorlatilag belesimulnak az afrikaiak által kreált helyzetbe. A legnagyobb veszélyt abban látom, hogy az ENSZ globális migrációs csomagjának végső formájában az afrikaiak álláspontja tükröződik majd. Ezért kell még erőteljesebben részt vennünk a soron következő vitákban, és változatlanul hangot adunk annak a meggyőződésünknek, hogy a migrációt megállítani, nem pedig szervezni kell. Az 57 európai és afrikai ország részvételével zajló rabati folyamatban is azt látjuk, hogy az afrikaiak álláspontja dominál, egyedül mi szólaltunk fel a legutóbb elfogadni tervezett dokumentum ellen, és jeleztük, hogy nem csatlakozunk, mert a határozat új migrációs útvonalak kialakítását célozza, és a dokumentum szerint a migráció jó, hozzájárul a fogadó országok fejlődéséhez. Szerintünk viszont a migráció rossz, veszélyes, biztonsági kockázatokkal jár, ezért meg kell állítani.
Ebben a felállásban az egyik legfontosabb szereplő az Egyesült Államok. Trump elnök nézetei ismertek. De vajon az ottani külügyminisztériumban lezajlott már a változás, vagy továbbra is az előző, a demokrata adminisztráció véleménye a mérvadó?
Az amerikaiak kiléptek az ENSZ globális migrációs csomagjáról szóló tárgyalási folyamatból. Az hiszem, ez eléggé beszédes jelzés arról, hogy mi a véleményük a dokumentumról. Még a választás előtti héten tárgyaltam Nikki Haley-vel, az amerikaiak ENSZ-nagykövetével, aki Trump elnök álláspontját ismertette. Ami a kérdésük második felét illeti: nekem nem tisztem, és nem is volna helyes más országok külügyminisztériumainak működését minősíteni. Úgy tűnik azonban, hogy a korábbi, demokrata adminisztráció bürokratái ott maradtak a State Departmentben. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy az új európai ügyekért felelős államtitkár kinevezésével minőségileg más helyzet állt elő. Elődjével ellentétben Wess Mitchell egy régiónkat értő és fontosnak gondoló, kiegyensúlyozott, a józan ész talaján álló államtitkár, aki egyébként várhatóan május 23-án Budapestre látogat. Az ő szerepe kifejezetten pozitív az ukrán helyzetet illetően csakúgy, mint a magyar–amerikai kétoldalú kapcsolatokban.
Soros György Alex nevű fia személyében kijelölte politikai és gazdasági utódját, aki elkíséri apját brüsszeli látogatásaira, de rendszeresen megfordul Magyarországon is, felügyelendő az itteni fiókokat, például a Pécsett és Debrecenben működő Soros-irodákat. És ezt kénytelenek vagyunk elviselni…
Soros György törekvései világosak, ezekről nyilvánosan beszél és ír is. Vissza akarja szorítani a nemzetállamokat, eltüntetni a határokat, és migránsokkal szeretné elárasztani Európát. Mi, magyarok azonban az útjában állunk. Nekünk az áprilisi választáson elsősorban nem is a hazai ellenzékkel, hanem egy nemzetközi hálózattal kellett megküzdenünk. A magyar emberek azonban világos döntést hoztak. Soros persze ezt nehezen viseli, és most éppen a fia a jó ízlés határait messze túllépve, durván szidalmazza a miniszterelnököt. Eszük ágában sincs tiszteletben tartani a választók döntését. A legutóbbi amerikai elnökválasztás során is elhitték, hogy a két partvidék és a CNN dönti el, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Aztán kiderült a számukra, hogy Amerika más részein is élnek emberek, ráadásul olyanok, akik nem feltétlenül a CNN-t tartják hiteles hírforrásnak.”