Az ellenzék visszabontaná a határvédelmet

„A magyar balliberális politikusok évekig azt mondták, hogy nincs is migrációs veszély. Aztán 2015-ben mindenki láthatta, hogy mennyire nagyon is létezik a tömeges migráció jelentette fenyegetés. Változott-e ez a veszély?  Milyen a jelenlegi migrációs helyzet?

Nem rózsás. Ha megnézzük, hogy mennyi potenciális útrakelő van Európa közvetlen közelében, tehát a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, akkor azt láthatjuk, hogy több millióan vannak azok, akik ha tehetnék, éppen úgy, ahogy 2015-2016-ban, elindulnának az Európai Unió irányába. 

A számokat nézve azt látjuk, hogy egy óriási hullám lement 2015-2016-ban, azonban, ha hosszabb időtávokat vizsgálunk, akkor azt láthatjuk, hogy a 2010 előtti, – irreguláris migrációs szempontból – jóval nyugalmasabb évekhez képest mostanra egyértelműen egy minden korábbinál jóval erőteljesebb, folyamatos migrációs terhelés alakult ki Európa vonatkozásában. 

A globális perspektíva szerint pedig exponenciálisan növekszik a migrációs hátterű személyek száma a világon. Nő a nemzetközi védelemre jogosultnak tartott személyek száma is. Ezenkívül az úgynevezett migrációs potenciál minden nemzetközi kutatás szerint a világ több területén rendkívül magas. A szubszaharai Afrikában egy elképesztő léptékű népességrobbanás történt, s egy Gallup-felmérés szerint az ebben a régióban élők – országtól függően – 30-60 százaléka azon gondolkodik, hogy elhagyja az otthonát, a szülőföldjét. Ez alapján biztosan állítható, hogy Európának a következő évtizedekben nagyon komoly migrációs kihívásra kell felkészülnie. A felkészülést már meg kellene kezdeni, de ebben Európa nagyon nem áll jól. 

Migrációs szempontból ugyanakkor jelenleg Magyarországon stabil a helyzet, ami csak és kizárólag a déli határszakaszon működő kerítésnek és a magyar kormány szigorú migrációs politikájának köszönhető. A tavalyi év tavaszán életbe léptetett szigorítások, most már kimondható, gyakorlatilag légmentes zöldhatár-zárat tesznek lehetővé. Nem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy jelen pillanatban is zajlik a balkáni útvonalon egy úgynevezett migrációs felszivárgás. Ez azt jelenti, hogy a balkáni útvonal lezártsága ellenére is több tízezer ember van úton az EU felé valamelyik balkáni országban. Leginkább Görögországban, de Szerbiában és Macedóniában is komoly irreguláris migrációs populáció van: Távolabbra tekintve pedig az látszik, hogy Törökország továbbra is több mint 3,5 millió embert fogad, míg az iráni határszakaszon élénkül az afgánok beérkezése és a szíriai konfliktus is újabb mozgásokat produkál.  A balkáni útvonalon, a már az európai kontinensen lévő emberek pedig folyamatosan keresik az utat az EU felé. A magyar határkerítés hatásának következtében ez az út már nem Magyarországon keresztül vezet. Akik pedig Magyarországon keresztül próbálkoznak, azok nem tudják elkerülni a találkozást a magyar hatóságokkal.

Milyen migrációs helyzet lenne Magyarországon akkor, ha nem lenne magyar határvédelem, ha egy ellenzéki választási győzelem esetén megnyitnák a balliberálisok Magyarország határait?

Orbán Balázs: A migráció kezelésével és a globális migrációs folyamatok értelmezésével kapcsolatban jelenleg egy értelmezési háború zajlik, amelyben Magyarország egy nagyon komoly frontharcos. Azért, mert mi voltunk az elsők. Mert szimbolikus az a politika, amit a kormány folytat. Az ENSZ migrációs vitáinál és az uniós intézményekben is jól látszik, hogy Magyarország a legkeményebb, a leghangosabb pólus. Ebből következően elég egyértelmű, hogy a mostani, 2018-as választásnak az a tétje, hogy ha sikerül ezt a kormányt »leszedni«, akkor ez a szélső pólus, ez az erős opponencia tompulni fog. Akik a magyar állásponttal nem értenek egyet, azoknak az a céljuk – minden nemzetközi fórumon –, hogy az ezt a típusú migrációt ellenző magyar ellenpólus ne tudjon erősen, hangosan és társadalmi legitimációval támogatva jelen lenni. 

Rövidtávon pedig nyilvánvalóan lebontanák a kerítést. Ha fizikailag nem is, de a jogi határzár részét biztosan nagyon gyorsan. Ezzel megszűnne a határ jelenlegi légmentes lezártsága. Önmagában a fizikai akadály jogi határzár nélkül annyit ér, mint a gyoda. Könnyű átvágni vagy átmászni alatta, s már lehet is menni tovább. Mindez természetesen azt eredményezné, hogy a balkáni útvonalon levő migránsok számára Magyarország újra ideális tranzitországgá válna. Újra megjelennének a déli határszakaszon, a nagyobb városokban, a közlekedési csomópontokban, annak minden járulékos következményével együtt. 

Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ha az európai mainstream migrációs politikát végrehajtó éltanulóvá akarna válni egy mostani ellenzéki pártokból összeálló kormányzat, akkor bizonyosan részt kívánna venni az áthelyezésekben és áttelepítésekben is. Ehhez pedig a fogadó kapacitásokat bővíteni kell, ami új befogadóállamosok nyitását és a bezárt állomások újranyitását természetes módon feltételezi.”