Egy kis matek

2018. március 26. 10:12

A minél magasabb részvételre buzdító jelenlegi ellenzéki mozgósítás logikusnak tűnik, de számoljunk kicsit.

2018. március 26. 10:12
Galló Béla
Galló Béla
Mozgástér

„A magas részvételi arány, mondják a hozzáértők, a lehető legkedvezőbb esély a kormányváltásra. Magasnak a 70 százalék körüli (lehetőleg fölötti) részvétel minősül, ilyenre a hét eddigi alkalom közül egyszer, 2002-ben volt példa, az akkor még kétfordulós választáson. Az első fordulóban a jogosultaknak akkor 70,53, a másodikban 73,51 százaléka szavazott. Érdekes volt ez abból a szempontból is, hogy a második fordulóban általában (egy kivétellel) mindig kisebbnek bizonyult a szavazói hajlandóság.

2014-ben az első egyfordulós választási szisztémában 61, 24 százalék ment el voksolni, ez volt a második legalacsonyabb részvételi arány a rendszerváltozás után. Ennél is kevesebbet 1998-ban regisztrálhattak, pontosan 56,26 százalékot. (Megjegyzendő, hogy a továbbiakban az egyfordulós rendszert a kétfordulós szisztéma első – általában magasabb – részvételi adataival érdemes összehasonlítani.)

A számok valóban azt mutatják, hogy a jobboldal rendre alacsonyabb részvétel esetén (1990: 65,11; 1998: 56,26; 2010:64,20; 2014:61,24) győzött, míg a magasabb arány a baloldalnak kedvezett (1994:68,92; 2002:70,53; 2006:67,83).

Vagyis a minél magasabb részvételre buzdító jelenlegi ellenzéki mozgósítás logikusnak tűnik.

Azonban a 2010 és 2018 közötti időszak a magát baloldalinak nevező ellenzéket dirib-darabokra szabdalta, a mai helyzet már nyomaiban sem hasonlít a 2010 előtti politikai palettához. A magas részvétel most komoly kockázatokat rejt a „baloldal” számára – nem egyszerűen a vereség, hanem a minden eddiginél kínosabb pártlistás fiaskó, sőt a parlamenti létezés lehetőségének kockázatát. (Már annak, aki bent van persze.)

Számoljunk kicsit.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 119 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Dénia
2018. március 27. 09:37
Természetes, hogy ha nem kiélezett a verseny, akkor alacsonyabb a részvétel. 2002-ben iszonyatos hiszterizálás folyt. Azóta már megedződött az azóta is tartó permanens kampányban a magyar választó.
luisbathhelena
2018. március 27. 08:13
A magas részvétel elvileg a baloldalnak kedvez. Csakhogy a ugyanez a DK-t nagyon veszélyezteti, az LMP-t nem annyira.
szandi-mandi
2018. március 26. 17:53
Senki nem tud semmi biztosat, de azért sejthető néhány dolog. A DK a legelutasítotabb párt, neki alig van tartaléka, tehát a magas részvétel kiejtheti a listáját (
zolizolizoltan
2018. március 26. 15:44
Az MSZP gyurcsányistái mindenképp Gyurcsány alá akarják behajtani a pártjukat, még azt is megkockáztatják, hogy nem juthatnak be a parlamentbe. Nekik ez fontosabb Gyurcsány a kormányra kerülésnél is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!