Ráadásul a cikk azt a tényt is elhallgatja, hogy az amerikai kultúrharcot nem a keresztény hithez folyamatosan hűek maradók akarták és kezdték el.
„A történelem tele van olyan szerencsétlen kijelentésekkel, amelyek ténylegesen elhangzottak – ilyen egy római lap nemrég megjelent cikke, amelyet nagyon helyesen már sokan kritizáltak. A nevezett cikk, a La Civiltà Cattolica Evangéliumi fundamentalizmus és katolikus integralizmus az USA-ban: egy meglepő ökumenizmus című írása mintapéldája annak, hogyan butítsuk le és mutassuk be tévesen a katolikus-evangéliumi protestáns együttműködést a vallásszabadság és más fontos ügyek területén.
Azok a katolikusok és más keresztények, akik progresszívnek tekintik magukat, általában óvatosak a vallásszabadság kérdését illetően. Egyesek a konzervatív politika álruhájaként tekintenek rá. Mások elválasztják a többi sürgető ügytől. Megint mások kényelmetlenül érzik magukat a katolikusok és evangéliumi protestánsok, valamint mormonok és ortodoxok együttműködése miatt a feltétel nélküli abortusz elleni küzdelem, illetve a házasságért és családért vívott harc területén, valamint a vallásszabadságot a kényszerítő erejű, »antidiszkriminációs« SOGI-törvények (szexuális orientáció/genderidentitás) által korlátozni kívánó LMBT-erőfeszítésekkel szembeni ellenállásban.
A vallásszabadságért folytatott küzdelem azonban sosem zárta ki a szegények szolgálatát. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Amerikában a vallási közösségek szabadsága mindig is alapja volt a társadalmi szolgálatnak és a szükséget szenvedők megsegítésének.
A megosztottság a katolikus és a többi felekezet közt gyakran mély. Csak a valódi és azonnali veszély tudja őket összehozni. A katolikusok és evangéliumi keresztények közti együttműködés nagyon ritka volt, amikor fiatal pap voltam. Mostani kölcsönös segítségük, az ökumené, ami úgy látszik, aggasztja a La Civiltà Cattolicát, a közös aggodalmakból és közös alapelvekből fakad, és nem rejteget magában politikai ambíciókat.
Mint egyszer egy evangéliumi protestáns barátom mondta nekem, a keresztség egész eszméje szembemegy az egyház és az állam integrációjának gondolatával. Azoknak a külföldi megfigyelőknek, akik kritizálni akarják az Egyesült Államokat és annak vallási helyzetét – és igen, mindig van mit kritizálni – eszükbe kellene vésniük ezt a tényt. Ez az alap.
A vallásszabadság elleni mai támadásokat »a félelem narratívájának« beállítani – mint azt a La Civiltà Cattolica szerzői érdekes módon leírták – ennek 25 éve talán lett volna értelme. Ma viszont szándékosan ignoránsnak tűnik. Ráadásul a cikk azt a tényt is elhallgatja, hogy az amerikai kultúrharcot nem a keresztény hithez folyamatosan hűek maradók akarták és kezdték el.
Szóval rendkívül furcsa meglepetés, amikor a hívőket azért támadták meg társaik, mert azért harcolnak, amit az egyház mindig is igaznak tartott.”
Charles J. Chaput az első, indián származású amerikai katolikus érsek, ferences szerzetes, jelenleg Philadelphia érseke, korábban Rapid City püspöke és Denver érseke.
Boldogkői Zsolt szerint úgymond a tudomány alapján legalább tíz ponton kellene változtatni az alaptörvényen és a jogszabályokon, de igazából ideológiát váltana, és nem tud mást tenni, sőt az ateizmusa csak egy szekuláris vallás. Szilvay Gergely írása.
Ez ellen mindig tiltakoztam és most is tiltakozom, mert nem történt így.
Az időzítés miatt morcosak.
Az egykori ukrajnai különmegbízott szerint Moszkva már nem képes pótolni saját veszteségeit, Kijev viszont hasznos tapasztalatra tett szert a háborúban.
Trump már a nukleáris kérdések miatt sem fogadná el az iráni javaslatot.
Teljesen nyílt iszapbírkózás zajlik Amerikában a választókerületek határai átrajzolásának ügyében. A republikánus és demokrata vezetésű tagállamok igyekszenek az ellenfelet kirajzolni a képviselőházból és a választókerületekből. Alegújabb választókerületi proxyharc épp Virginiában zajlik, felkészül Florida. És vajon ki lesz a végén a győztes?
Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke élesen bírálta Donald Trump döntését, amellyel 25 százalékra emelte az európai autók vámját, felrúgva a tavalyi megállapodásokat.
A Mi Hazánk Mozgalom elnöke kifogásolta, hogy Magyar Péter a saját sógorát nevezte ki igazságügyi miniszternek.
