A vallásszabadságért folytatott küzdelem azonban sosem zárta ki a szegények szolgálatát. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Amerikában a vallási közösségek szabadsága mindig is alapja volt a társadalmi szolgálatnak és a szükséget szenvedők megsegítésének.
A megosztottság a katolikus és a többi felekezet közt gyakran mély. Csak a valódi és azonnali veszély tudja őket összehozni. A katolikusok és evangéliumi keresztények közti együttműködés nagyon ritka volt, amikor fiatal pap voltam. Mostani kölcsönös segítségük, az ökumené, ami úgy látszik, aggasztja a La Civiltà Cattolicát, a közös aggodalmakból és közös alapelvekből fakad, és nem rejteget magában politikai ambíciókat.
Mint egyszer egy evangéliumi protestáns barátom mondta nekem, a keresztség egész eszméje szembemegy az egyház és az állam integrációjának gondolatával. Azoknak a külföldi megfigyelőknek, akik kritizálni akarják az Egyesült Államokat és annak vallási helyzetét – és igen, mindig van mit kritizálni – eszükbe kellene vésniük ezt a tényt. Ez az alap.