Trump miatt léphet elő nagyhatalomként Németország

„A második világháború utáni (Nyugat-)Európa számára létfontosságú volt az Egyesült Államok által nyújtott katonai és pénzügyi segítség. A hidegháború ideje alatt egyszer sem kérdőjeleződött meg az euroatlanti együttműködés jelentősége, az 1990-es évek óta azonban jelentősen változott a nemzetközi rendszer, az Egyesült Államok és Európa kapcsolatát is próbára tették a közelmúlt eseményei. Az American Interest nevű konzervatív magazin szerkesztőjének, Jacob Heilbrunn cikke szerint Donald Trump elnöksége jelentős fordulatot hozhat a transzatlanti viszonyrendszerben. 

Hivatalba lépésekor Trump az Európai Unió darabokra hullásában reménykedett. Lehetséges viszont, hogy elnöksége éppen ellentétes hatást vált ki, és Európa inkább egységesebbé válik Amerikával szemben. Angela Merkel nemrégiben tett bejelentése fordulópontot jelenthet, ugyanis a német kancellár szerint Európa többé nem számíthat partnerként Amerikára, és »saját kezünkbe kell vennünk sorsunkat«.

1945 óta minden amerikai kormányzat igyekezett a NATO-val és Németországgal közeli együttműködésben dolgozni. Ronald Reagan még a bitburgi temetőben is látogatást tett 1985 májusában – annak ellenére, hogy ott náci sírok is vannak – azért, hogy Helmut Kohl német kancellárral ne romoljon meg a viszonyuk; Kohl ugyanis 1983-ban támogatta őt a középhatótávolságú Pershing-rakéták telepítésének kérdésében.

Trump azonban más irányba tolja Németországot és Európát. Macron megválasztása óta úgy tűnik, Merkel próbálja feléleszteni a hagyományos francia-német tengelyt, amely közös katonai és gazdasági célokért küzd. Ez viszont azt mutatja majd, hogy Amerika befolyása és presztízse megfogyatkozott külföldön.

Donald Trump Európához és más térségekhez való viszonyulása azon a feltevésen alapszik, hogy egyedül ő rúghatja fel a játékszabályokat, és megszerezheti, amit akar. Ezzel az a probléma, hogy ezek a lépések felbátorítják Németországot, hogy Európa vezető hatalma legyen, ezáltal pedig elkerülhetetlenül saját érdekeit fogja követni; hiszen mégiscsak arról a nemzetről van szó, amelyik megalkotta a »Realpolitik« fogalmát.”