„A normális emberek félnek. A normális emberek féltik a családjukat, a gyerekeiket, a szüleiket, a testvéreiket, a barátaikat. A normalitás jele ugyanis, hogy amennyiben van családunk, gyermekünk, számunkra az az elsődleges, hogy ők biztonságban legyenek. Akik nem félnek, azok nem normálisak.
Minden ellenkező híreszteléssel szemben, van felelőse annak, hogy félnünk kell. És ez a felelősség minden nappal, minden terrortámadással, minden saria-gyilkossággal, minden nemi erőszakkal nagyobb lesz. Azt akarják ugyanis, hogy adjuk fel természetes életösztöneinket, szokjuk meg, hogy naponta megölnek közülünk valakiket, azt akarják, hogy eszünkbe se jusson védekezni.
Itt az ideje, hogy elkezdjünk azon gondolkozni, hogy kik a felelősök ezért és milyen büntetést érdemelnek. Mert ezt nem úszhatják már meg.
Angliában gyerekeket, fiatal lányokat gyilkoltak meg. Világos üzenet ez, csak a liberálisok buták hozzá, hogy megértsék. Ez nem csak szimpla tömeggyilkosság volt, ez üzenet az európai férfiaknak, hogy mennyire lenézik és megvetik őket a muszlim férfiak. Hiszen nem tudják megvédeni a gyermekeiket és az asszonyaikat, miért érdemelnének tiszteletet? Szerintük az áldozatoknak egyébként is otthon lett volna a helyük, miféle férfiak azok, akik elengedik az asszonyaikat és a lányaikat ilyen tisztátalan, istentelen helyekre? Ez a tömeggyilkosság egy üzenet is, amelyet mi normálisak már értünk és amit a liberálisok sosem fognak megérteni.”