„A rendszerváltó alkotmány, a mostani alkotmánypótlékhoz hasonlóan, azt tartalmazta, hogy minden hatalom a népé (és mindkettő ebből a mondásból vezette le a népszavazáshoz való jogot), a szabályok toldozgatásával mára valahogyan mégiscsak eljutottunk odáig, hogy gyakorlatilag lehetetlen érvényes népszavazást tartani. A velejéig romlott és antidemokratikus »elmúltnyolcévben« háromszor is sikerült, a nemzeti együttműködés »elmúlthétévében« viszont egyszer sem – és nem azért, mert a nép nem próbált szavazni (csak Paks ügyében tizenhét kezdeményezést vertek vissza az illetékes szervek az elmúlt hetekben). A rendszer olyan tökéletesen zárja el a népet az akaratnyilvánítás lehetőségétől, hogy egyedül az említett szervekre befolyást gyakorolni képes, korlátlan mozgósítási és kampányolási lehetőségekkel rendelkező kormány tudott (a kvótanépszavazás ügyében, a médiatörvény és a köztisztviselői törvény sorozatos megsértésével, a Brexit-kampány költségvetésénél is több adót elköltve, az önkormányzatok sokaságát megzsarolva) egy eredményes, de érvénytelen voksolást összehozni. Senki másnak nem volt és nincs rá esélye sem. Ez olyannyira nyilvánvaló, hogy Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke nagy biztonsággal kijelenthette: az egy év múlva esedékes országgyűlési választásig már nem is fog a nép szavazni.”