AZ EMMI nyilatkozatának minden pontja hamis

„Az EMMI április 4.-i, a CEU-val, illetve a Közép-európai Egyetemmel kapcsolatos nyilatkozata számos csúsztatást és tévedést tartalmaz. Már az a tény, hogy egyetemünket nem hivatalos nevén hanem, az alapítóra utalva, »Soros-egyetemként« emlegeti, azt mutatja, hogy a politikai kampány egyik dokumentumával van dolgunk. Az EMMI nyilatkozata azt állítja, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvény (jelenlegi megnevezése: T/ 14686. számú törvényjavaslat) nem érinti a magyar akkreditáltságú Közép-európai Egyetemet. Ez nem felel meg a valóságnak, a módosításnak a névhasonlóságra vonatkozó passzusából az következik, hogy meg kellene változtatni a »Közép-európai Egyetem« nevet.

A második állítás szerint »a CEU pedig tovább működhet, amint a két ország ezt elvi szinten nemzetközi megállapodásban támogatja.«. Valójában az elvi nyilatkozat csak egyike a számos új feltételnek, amelyeknek mind teljesülnie kellene ahhoz, hogy az egyetem tovább működhessen, és jelenleg lehetetlennek tűnik a feltételek teljesítése, illetve nagyon kicsi az esélye, hogy mindezek a feltételek az év vége előtt teljesülhetnek, ezért mondjuk, hogy az új jogszabály gyakorlatilag bezárásra kényszeríti a CEU-t.

A harmadik állítás szerint egyetemünk privilégiumokat élvezett, miután »úgy adhatott ki kétféle - magyar és amerikai - diplomát, hogy csak egy képzést kellett a hallgatóknak elvégezni«. Ez sem igaz. Egyetemistáink többsége csak egy (amerikai) fokozatot szerez egyetemünkön. 29 százaléka kap csak magyar fokozatot, és nekik ezért a magyar akkreditáltságú programokban is részt kell venniük, és plusz-feladatokat kell elvégezniük. A magyar akkreditáltságú programok számos olyan feltételt tartalmaznak (lásd a szigorlatokat, határidőket, kreditek számát és más elvárásokat illető szabályokat), melyeket az amerikai programok nem. Azoknak a diákoknak, akik magyar diplomát is szeretnének szerezni keményen meg kell dolgozniuk ezért a lehetőségért. Egyébként pedig két diploma kiadása egy elvégzett program után (lásd közös képzések), általános, jogszerű gyakorlat világszerte, így Magyarországon is.

A negyedik állítás szerint »Ez Soros György számára ugyan jó üzlet volt, de az egyetemek közötti versenyben tisztességtelen előny.« Valójában a diákok nem üzletet jelentenek az egyetem számára, és különösen nem az alapító számára, hanem költséget. A diákokra fordított anyagi ráfordítás sokszorosan meghaladja a tőlük befolyó tandíjat: Az alapító természetesen sehogyan sem részesül a diákoktól befolyó tandíjból, azt utolsó fillérig az egyetem használja fel.

Az »előnyért«, vagyis hogy amerikai diplomát is kiadunk, az egyetemnek amerikai akkreditációs elvárásoknak kellett és kell folyamatosan megfelelnie. Munka van mögötte, nem privilégium. A magyar társadalom számára pedig hozzáadott értéket jelent, hogy Magyarországra jönnek nagy nevű külföldi oktatók és hogy Magyarországon is lehet amerikai diplomát szerezni anélkül, hogy hallgatóink az Amerikai Egyesült Államokba költöznének tanulni. Ezt ma már gyakorlatilag mindenki érti, beleértve azokat a társegyetemeket, akikkel az EMMI közlemény szerint versenyzünk. Azonban a jelek szerint a minisztériumot nem csak a mi véleményünk, hanem a többi magyar egyetem véleménye sem érdekli.

Az ötödik állítás Soros György 2005-ös levelére utal, mely az EMMI szerint privilégiumok kérésére irányult, »nem törődve a hazai egyetemek és hallgatók érdekeivel«. Az egyetem akkori igazgatótanácsának elnöke, Soros György, levelében valójában azt kérte, hogy maradjon hatályban az egyetemet létrehozó 2004-es törvény annak ellenére, hogy tartalma beépült a felsőoktatási törvénybe, mivel úgy látta, hogy fontos, hogy a 2004-es törvény preambuluma rávilágított a törvényhozók eredeti céljára. A fenti, teljesen legitim kérés egyébként sajnos végül nem talált meghallgatásra, és 2010-ben hatályát vesztette a 2004-es törvény. A 2017-ben elfogadott T/ 14686. számú törvényjavaslat nem irányulhat a meg sem kapott privilégium illetve a 2010-ben hatályát veszített jogszabály visszavonására.

Végül hatodik állításként a nyilatkozat azt állítja, hogy egyetemünk az »Oktatási Hivatal engedélyére való hivatkozás esetében is lebukott, és módosítania kellett saját korábbi nyilatkozatát.« Ez sem felel meg a valóságnak. Az Oktatási Hivatal dokumentumára való hivatkozást csupán azért pontosítottuk (és nem módosítottuk), hogy a nyilvánosság számára egyértelmű legyen, hogy az Oktatási Hivatal nem közvetlenül a miniszterelnök úr aznapi hamis állításaira reagált. Ettől még hivatkozásunk a tényeknek megfelelő volt. Az egyetem akkreditációs és jogi státusza minden ellenkező híreszteléssel szemben a releváns hatóságok (így az Oktatási Hivatal és a Magyar Akkreditációs Bizottság) által eddig kibocsátott határozatok tanúsága szerint megfelel a magyar törvényeknek.

A fent elemzett nyilatkozat minden pontja hamis tehát. Kérjük a minisztériumot, hogy végre tárgyaljon, és ne terjesszen megtévesztő információkat.”