„hvg.hu: Beszéltek Soros Györggyel arról, hogyan hathat az őt érő kormányzati kritika az egyetem mindennapjaira?
M. I.: Soros Györgynek nincs szüksége a tanácsaimra és a segítségemre, ő egy kemény fickó. Ha ön csinálta volna végig 1944-et Budapesten úgy, ahogy ő, önnek is ezt mondanám.
hvg.hu: Lépjünk ki a nemzetközi színtérre. Ön számos könyvet írt nemzetközi politikai folyamatokról, közben pedig a kanadai liberális pártot vezette évekig. Donald Trump győzelme, a Brexit, az Európában divatba jött illiberalizmus után hogyan viseli a liberális demokrácia haláltáncát? Gyászol?
M. I.: Trump győzelme, a Brexit, az AfD Németországban, Geert Wilders Hollandiában, Front Nazionale Franciaországban – ezek nem azt jelzik, hogy a liberális demokrácia bajban lenne. Sőt, éppen ellenkezőleg. Pontosan azt mutatják, hogy a liberális demokrácia működik, méghozzá jól működik. Kifejezi, becsatornázza az elit felé az emberek elégedetlenségét, a kisemmizettség és a mellőzöttség érzését. Nézzen körül Európában, sehol nem látja, hogy parlamenten kívüli politikai erők erőszakos cselekményeket követnének el. Amíg ez így marad, a demokrácia köszöni szépen, jól van. Liberálisként persze lehet, hogy nem örülök annyira a választási eredményeknek, lehet, hogy sokkal jobban szerettem volna, ha itt és itt más nyer. De hát ez kit érdekel? Ez a demokrácia. Mi liberálisok tehát lehetünk elégedetlenek az eredményekkel, ezek azonban jelek – ébresztő! –, úgy kell odafigyelnünk az emberekre, ahogyan azt sokáig nem tettük.
hvg.: Mintha a nemrég kinevezett izraeli nagykövet szavait hallanám. Ő szintén a csodavárást és a csodák elmaradását nevezte a legnagyobb veszélynek.
M. I.: Én például sokkal jobban tartok Trump elnök úr első ciklusának végétől, mint az elejétől. Ha elmarad, amit ígért, annak komoly következményei lesznek.
hvg.: Akkor még nem tartunk a következő “nagy dobásnál” a liberális demokrácia után? A magyar miniszterelnök nemrégen arról beszélt, hogy az ő generációja még látni fogja az új világrend kialakulását.
M. I.: Nem fogok geostratégiai disputába keveredni a magyar miniszterelnökkel. Azt viszont elmondhatom, szerintem a globális világrend átalakul. Ha csak Magyarországra koncentrálunk – és most kicsit belsősként beszélhetek – , ön tényleg egy olyan hatalommal szeretne közelebbi barátságba kerülni, ami már többször is megszállta az önök országát? Persze, jó kapcsolatokat akarnak ápolni Oroszországgal, ez rendben van, de az itt élő embereknek jó a memóriájuk, ezt érdemes szem előtt tartani.
A másik kérdés, hogy Európában, vagy Európán kívül. Azt hiszem, inkább az előbbi. 500 ezer magyar Magyarországon kívül dolgozik, többek közt ezért is annyira alacsony a munkanélküliségi ráta. A pénz, amit ők hazaküldenek, nagyon fontos a magyar gazdaság számára. Az én egyik rokonom például egy osztrák síparadicsomban dolgozik. Lehet Európával szembefutni, de aki ezt teszi, az hamarosan a saját állampolgárainak az érdekeivel fog szembemenni. Nem hiszem, hogy új világrendben élnénk. Beszélhetünk újdonságról, de néhány dolog nem változik. Magyarország számára szerintem két dolog fontos, egy erős Európa és egy erős NATO.”