Jótanácsok Berlin után

„Tanúsítsunk nagyobb óvatosságot, körültekintést a németországi nagyvárosok karácsonyi vásárain, forgalmas helyein – int minden magyart óvatosságra a külügy jószándékú közleménye. Ám a körültekintés itt már édeskevés. Az én javaslataim a következők.

1. Eszünkbe se jusson nyugati nagyvárosokba menni, azokat egyáltalán megközelíteni. Lehetőleg ne hagyjuk el Magyarországot, a lakásunkat is minél ritkábban.

2. Ha agylágyulásunk olyan mértékű, hogy az 1. pontban megfogalmazottakat figyelmen kívül hagyjuk, akkor csak olyan vásári forgatagot látogassunk meg, amelyet legalább egy méter magas betonrámpák, tankcsapdák vesznek körbe, megakadályozva az éppen aktuális elmebeteg Ahmed vagy Musztafa furgonos-kamionos benyomulását.

3. Ha a 2. pontra is fittyet hányunk, akkor erősen ajánlom egy kamion beszerzését. Meglehet, egy ilyen jármű pilótafülkéjéből körülményesebb a vásárlás, viszont elkerülhető a sorban állás (a tömeg garantáltan szétnyílik előttünk), magaslati kilátásunk lesz, és ami a lényeg: egy ellenséges kamion nem tud átmenni rajtunk. Arra viszont ügyeljünk, hogy nézelődés közben senkinek ne hajtsunk a lábára, mert a végén minket is terroristának néznek! (…)

U. i.: Eszemben sem volt viccet faragni, gúnyt űzni a berlini tragédiából. Csak arra próbáltam fölhívni a figyelmet, hogy ha túl szeretnénk élni az elkövetkező évtizedeket, olyasmiken is egyre komolyabban el kell merengenünk, amik eleddig rossz viccnek is gyengék lettek volna.”