Ez személyes lesz. Bíztam ebben a filmben! Effektparádé helyett intelligensen végiggondolt, erős hangulatú művet ígért a példás önuralmú előzetes, mely fojtott habzású, de egyre erősödő figyelmet generált a közösségi médiában is. Spoileres!
„Most, hogy ezt az igen érett üdvözlőkört letudtuk, lássuk, miért szól panaszom! A film három különböző témát tárgyal eltérő műfaji eszközkészlettel. Az összetevők azonban nem erősítik, hanem akadályozzák egymást, miközben hiányosságaikat a másikra mutogatva mentegetik, profi csapatmunka helyett egymásra támaszkodva bicegő, veszekedő féllábúak tragikomikus képét felidézve.
A film okos, komoly sci-fiként indul - ezt a képet sugallták az előzetesek és a történetről tudható pármondatos összefoglalók is -, egyértelműen ez a legélvezetesebb része. Sajnos azonban nincsen sem ideje, sem bátorsága a feladat nehézségeit alaposan körbejárni, a témához "szakmailag" közel menni - úgy tűnik, Hollywoodban ez még most, a főként csak külsőségeiben geek korszakban is ciki. Természetesen sosem a tankönyvi precízség a cél: nem nekem, a nézőnek kell értenem egy adott kutatási területhez vagy szakmához, ez a film dolga lenne, ha a realisztikus hangvételt választja. (Sosem voltam tűzszerész, a Hurt Lockert nézve mégis úgy éreztem, értek a bombák hatástalanításához. Nem a valósághűség számít - csak annak illúziója.)
Szörnyen zavaró például, hogy nem tudjuk meg, a nálunk fejlettebb idegen faj miért áll annyira passzívan az egyébként általuk kezdeményezett kapcsolatfelvételhez, és miért nem igyekeznek kilépni saját nyelvi komfortzónájukból, leginkább csak reagálva az emberi kommunikációs törekvésekre. (Talán tesztelnek bennünket? Erre nem kapunk utalást.) Nincsen kifejtve, hogy az eltérő kulturális, politikai, társadalmi és tudomány-történeti háttérrel rendelkező kutatócsapatok milyen módokon próbálkoznak, hogyan zajlik a kommunikációjuk - csupán elpukkantott petárda a remek mahjongos ötlet. Efféle információt csak akkor és annyit kapunk, ami egy másik történetszál előrerugdosásához elegendő (az idegenek üzenetének kínaiak általi téves értelmezése képében).”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Ha a düh-kór már nem elég, akkor a klasszikus, jól bevált veszettség is megteszi, vagy legalábbis egy variánsa. Ettől pedig a francia veszettek szinte szó szerint tépik szét egymást.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint soha nem fog létrejönni egy Orbán Viktor–Magyar Péter-vita.
Legalábbis a Dumb és Dumber – Dilibogyók és a Keresd a nőt! szerzőpárosa szerint. Akik a Dear Santa, egy családi vígjáték álcája mögött a sátánból és egy család veszteségéből csinálnak viccet.
Mohamed Szalah csak rázta a fejét, amikor Szoboszlai Dominik nagy helyzetben oldalhálót lőtt a Tottenham Hotspur elleni győztes meccsen. A magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitánya szerint liverpooli csapattársa már csak ilyen, mindig elkéri a labdát – ha kell, üvöltve.
Ami Európában történik, az a bevándorláspárti politika következménye, amelyet a szövetségre lépett három európai politikai erő évek óta képvisel – magyar lerakataikkal együtt. Nagy Ervin írása.
