„A pávatáncos magyar kormány, amennyiben Eörsi jelölését valóban Budapest, ami jelen esetben egyet jelent Orbán Viktorral, kezdeményezte, taktikai lépésre szánta el magát. De létjogosultsága van egy másik feltételezésnek is. Eszerint Orbán is, Eörsi is (s mindenki, akit a nevükkel fémjeleznek idehaza) az USA érdekeinek magyarországi képviselője. Washingtonból nézve, a washingtoni lehetséges kormányzati célokat tekintve, feltehetően nem akkora közöttük a különbség, mint ahogyan ezt látjuk. Mert a birodalmi központ – így volt az már a Római Birodalomban is – csupán néhány, alapvető követelményt támaszt a vazallusokkal szemben. Jelen esetben:
– Magyarország ne kérdőjelezze meg a szövetségi rendszert, azaz a NATO-tagságot, sőt legyen készséges együttműködő partner!
– A mindenkori magyar kormány ne akadályozza, ellenkezőleg, kedvezményekkel segítse a multinacionális tőke révén történő gazdasági behatolást!
– Ne legyenek véres zavargások az országban, azaz minél kulturáltabb eszközökkel (propaganda, minimális szociális intézkedések) tartsák féken a kisemmizett tömegeket!
E követelmények teljesítésére láthatóan bármelyik magyarországi jelentékenyebb politikai erő és politikus kész. És ha innen nézzük a dolgot: Orbán Viktor akaratából úttörő szerep lehet az Eörsié. Jelölésével kísérlet történik a magyar kormányzat és az ellenzék – a látszólag tűz és víz – beszélő viszonyának helyreállítására nem függetlenül az amerikai kormányzat szándékától, esetleg annak kifejezett nyomására.”