Úton Európába?

„A kommentelők és a társadalom szintjén Orbánt már most európai politikussá emelte az Európai Unió migránskérdéssel tetézett válsága. Megközelítése alapvetően belpolitikai indíttatású volt, ám jól érezte meg a helyzetben rejlő lehetőséget, s még szerencséje is volt, hiszen a fejlemények őt igazolják. A következő lépés most az lehet, hogy a politikusok között is szövetségeseket vagy legalábbis partnereket találjon Magyarországon túlmutató ambíciói támogatásához. Ennek megágyazva a konfliktusok keresését érezhetően felváltja azok tudatos kerülése, a Kaczinskytől Wildersen át Strachéig az őt zászlajukra tűző karcosan radikális támogatói kör kibővítése mérsékelt, de a migránsok és az Európai Unió jövőjének kérdésében Orbán politikáját támogatókkal. E törekvés jegyében a bajor Seehofer, a brit Cameron, a szlovák Fico mellett megjelenhet a francia Sarkozy. A magyar kormányfő ezután már nemcsak a V4-eket maga mögött érezve beszélhet, hiszen gondolatvilágának támogatottsága, de legalábbis elfogadottsága túlterjeszkedik Közép-Európán. Az osztrák kancellár meghívásának, a békülésnek is ez, az európai út egyengetése adhat értelmet. Orbán célja ugyanis így vagy úgy, uniós politikusként vagy csak fő ideológusként, de már a kilépés Európába. Nagy kérdés, hogy milyen lesz az az Európa, amelyben az Orbán Viktor fémjelezte gondolkodás a fősodor.”