Az Aszad-rezsim kiiktatása ajándék Izraelnek – de Törökország és az USA is jól járt vele
Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Ma a zsidók büszkén viselhetnek kipát vagy imarojtot Budapesten, nem kell tartaniuk amiatt, hogy ezért támadás éri őket. Jól tudjuk, hogy számos nyugati fővárosban ez nem lenne lehetséges.
„Néhány héttel ezelőtt a The Algemeiner egy cikket közölt »Az Európa-bajnokságon történt tömeges náci karlendítések nyomán a francia rendőrség antiszemitizmus miatt vizsgálja a magyar szurkolókat« címmel. Az írás a brit Daily Mailt idézte, amely »néhány magyar futball huligánról« írt, akik »náci üdvözlést gyakoroltak«. A The Algemeiner azonban már »tömeges náci karlendítésről« tudósított. Természetesen egyetlen személy részéről is elfogadhatatlan az ilyen viselkedés, és ki kell vizsgálni illetve megbüntetni azokat, akik felelősek ezért. De nem voltak magyar szurkolók, akik »a hitleri üdvözlést gyakorolták volna, tömegesen«.
Az állítólagos tömeges incidenst a The Algemeiner arra használta fel, hogy igazolja azt a közelmúltbeli közvélemény-kutatást, amely szerint »a magyarok egyharmada antiszemita nézeteket vall«. A cikk továbbá azt is állítja, hogy a harmadik legnagyobb magyar párt, a szélsőjobboldali Jobbik »gyorsan növeli népszerűségét Magyarországon«. Ezeket a kijelentéseket többen vitatják Magyarországon, mert meglehetősen túlzónak tűnik, hogy minden harmadik magyar ember antiszemita lenne. Ami pedig a Jobbik »gyors népszerűség növekedését« illeti, épp az ellenkezője igaz: 2014 óta a Jobbik elveszítette támogatóinak a 35-40 %-át, és 2016 júniusában 13-14% körül áll a közvélemény-kutatásokban.
Miért fontos mindez? Azért, mert a téves információk elrejtik azokat a változásokat, amelyek Magyarországon az elmúlt nagyjából egy évtizedben végbementek. Igen, Magyarország felelős az összes európai ország közül a Holokauszt során bekövetkezett harmadik legtöbb áldozatért. És Magyarország már 13 évvel Hitler hatalomra jutása előtt elkezdte diszkriminálni a zsidó lakosságot. A háború után elmulasztottuk, hogy szembenézzünk ezekkel a gonoszságokkal. A kommunista rezsim úgy döntött, hogy teljes hallgatásba burkolja a kérdést.
Budapest belvárosában nőttem fel, alig néhány utcányira Theodor Herzl szülőhelyétől. De nem ismertem a nevét. Az iskolában semmit nem hallottam a zsidó történelemről, vagy Magyarország gazdag zsidó örökségéről. Izrael Államáról pedig azt hallottuk, hogy a haladó arab nép elnyomója és az Egyesült Államok bábja. A nyolcvanas években az egyik vezető magyar egyetemre, a Közgazdasági Egyetemre jártam, de ott is ezt a csendet tapasztaltam. Csak egy földalatti evangéliumi keresztény közösségben hallottam először Ábrahámról, Dávid királyról, a tizenkét izraeli törzsről vagy Herzlről, David ben Gurionról és a hatnapos háborúról.
A kommunizmus bukása óta sok minden megváltozott, ismereteink és hozzáállásunk terén egyaránt. Ma nincs olyan budapesti gyerek, aki ne tudná felismerni Herzl szülőhelyét, mert a helyet Herzl térnek hívják. Budapest vibrálóan eleven zsidó közösséggel rendelkezik, amely a harmadik legnagyobb Európában, és ez a közösség biztonságban él. Igen, előfordul kisszámú visszataszító utcai incidens (sokkal kevesebb, mint egy évtizede), de ma a zsidó büszkén viselhetnek kipát vagy imarojtot Budapesten, nem kell tartaniuk amiatt, hogy ezért támadás éri őket. Jól tudjuk, hogy számos nyugati fővárosban ez nem lenne lehetséges. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt években magyar zsidó író Nobel-díjat nyert (Kertész Imre) és egy holokauszt témájú magyar film pedig Oscar-díjat (Nemes Jeles László: Saul fia).
Diplomáciai téren Magyarország Izrael barátja, mint az egyetlen olyan európai uniós ország, amely hivatalosan elutasítja a BDS-t (bojkott, szankciók és tőkekivonás politikája - a szerző megj.) és az izraeli termékek megbélyegző felcímkézését. Sok pozitív sajtóhír jelenik meg Izraelről (igen, vannak kritikusak is, de az összmérleg sokkal jobb, mint Nyugat-Európában), a nagyon népszerű izraeli nagykövet, Ilan Mor pedig az elmúlt öt évben a tévéstúdiók és társadalmi események gyakori vendége volt.
Továbbá Magyarországon működik Európában a messze legnagyobb filoszemita, Izrael-párti, keresztény cionista közösség. A Németh Sándor lelkész vezette több mint 100.000 tagú Hit Gyülekezete az elmúlt 30 évben folyamatosan támogatja Izraelt és küzd az antiszemitizmus valamint anticionizmus ellen. A Hit Gyülekezete konferenciáin olyan Nobel-díjas írók szólaltak fel, mint Elie Wiesel és Kertész Imre, csakúgy, mint a Zsidó Világkongresszus elnöke, Ronald S. Lauder, Uzi Landau izraeli miniszter, Robert Ilatov és mások. Ennek a magyar megagyülekezetnek a tevékenysége pozitívan befolyásolta a magyar kormány politikáját is.
Kiváltságnak tartom, hogy magyarra fordíthattam Natan Scsaranszkij »A demokrácia védelmében« című könyvét, és interjút készíthettem a szerzővel Jeruzsálemben valamint Budapesten is. Scsaranszkij meghatározása szerint »egy társadalom akkor szabad, ha az emberek a letartóztatástól, bebörtönzéstől vagy fizikai megtorlástól való félelem nélkül kifejezhetik nézeteiket.« Ez világos mérce. Magyarországon nincsenek politikai foglyok és bárki félelem nélkül elmondhatja véleményét a sajtóban vagy a közösségi médiában.
Magyarország nem tökéletes társadalom. Távol vagyunk ettől. De Magyarország szabad társadalom, amely szeretné új, barátságos arcát megmutatni a világnak. Ez nem könnyű, mert vannak olyan erők, amelyek a múlthoz akarnak kötni bennünket. De kérem, segítsenek bennünket ebben a törekvésünkben.”