Copy-pártosodás

„Vannak azonban olyan pártok, amelyeket nem a nemzeti érdekek vezetnek, hanem hatalmi vágyaik ka­lauzolnak. Természetesen nem arra kell gondolni, hogy nincs szükség ellenzéki kontrollra vagy egészséges kritikákra és építő javaslatokra. Tény azonban, hogy néppárttá csak olyan szervezet válhat, amelyet a választópolgárok nagy többsége országgyűlési választáson kormányzásra megfelelőnek talál. A Fidesz–KDNP hat éve bizonyítja, hogy az emberek többségének bizalmát élvezi. Az ellenzéki pártok ismerik, hogy hány polgárt tudnak megszólítani, ezért különböző módszerekkel megpróbálják a táborukat szélesíteni. Az utóbbi időben kitüntetett módszerük, hogy egyes, az utcára vezérelt rétegek részben jogos vagy túlzott érdekei mellé állnak. Ezt látjuk, amikor az ellenzéki pártok, kérve-kéretlenül, csatlakoznak a szakmai követeléseket az utcán megjelentetőkhöz.

Itt álljunk meg! Ezen a ponton világossá tehető a hatalmon lévő néppárt, valamint a kis- és közepes méretű pártok felelősségének elkülönülése. A néppárt a többség akaratából kormányoz. A felmerülő társadalmi igényeket össznemzeti érdekek szerint, a társadalmi szolidaritás várható reakcióinak értékelése után elégítheti ki. Ha jól dönt, bár ideiglenesen szembekerülhet érdekcsoportokkal, összességében mégis megtarthatja és erősíti a néppárti jelzőt. A polgárok többségének megbecsülését a Fidesz–KDNP-nek nehéz volt elérnie, és látható, hogy még nehezebb megtartania. Nehéz munka ez, mert a szocliberális ideológia hataloméhes hívei az Európai Unió­ból és országon belülről is támadják. A pénz háttérhatalma nem riad vissza más országok szuverenitásának megsértésétől sem. A megfizetett média hazugságaival próbálják ismét visszanyerni a hatalmat.

A CÖF által vezetett közösség kiáll a jó ügyek mellett, s szellemi honvédői vezérletével, folyamatos ismeretterjesztő tevékenységével közvetíti a nemzeti érdekeket, a politika mellé állítja a civileket, ezzel is segítve, hogy tiszta víz kerüljön a pohárba. A harcos, radikális Jobbik hosszú vívódás közepette döntött, és kikiáltotta néppárttá válását. Szakítani kíván a jobboldali radikális politikát támogatók köreivel. Kilencvenfokos fordulattal, változtatott szerepkörben a Fidesz–KDNP-t kopírozva próbál »új« alternatívát nyújtani régi és leendő híveinek. A dolog azonban nem egyszerű, mert számolnia kell a pártjához eddig hű támogatók távozása okozta veszteségével. Ugyanakkor a néppárttá válás a Fidesz–KDNP-nek is hosszú ideig, évekig tartott. Instabil alapokon (bármennyire is áhított a kormányzás) fontos értelmiségi rétegeket nem lehet megnyerni, és hiú ábránd az elkötelezett, a valódi néppártra szavazókat eltéríteni. Ennél is nehezebb annak a civil közösségnek a kiépítése, amely képes volt úgy stabilizálni a néppárti státust, mint a CÖF, amely ha kell, a békemenet bármikori kiállásával, a nemzet érdekeinek primátusát követve, megtartó erőt tud demonstrálni.”