„A TTIP érvénybe lépése esetén az EU fogyasztóvédelmi szempontjaival szemben pusztán pénzügyszakmai szempontok érvényesülhetnének, amihez a Wall Street szakembereinek professzionális szakmai tudása lenne csak elegendő. Ezek után azonban egy következő kérdést is fel kell tennünk: ha az EU-országok bíróságai nem eléggé felkészültek az amerikai bankrendszer bonyolult pénzügyi termékeinek megítélésére, akkor hogyan feltételezhetjük, hogy egy mezei termelővállalat, egy átlagos család megfelelő kompetenciával rendelkezhet a bonyolult pénzügyi termékekben elrejtett kockázatok feltárására, azaz felelős döntéshozatalra?
Míg az Olaszországba delegált amerikai nagykövet azzal védte a TTIP-t, hogy annak érvénybe lépése esetén az országok jogi rendszere nem ijeszti többé el a befektetéseket, mi abban reménykedünk, hogy a világ megtisztul az átláthatatlan, a stabilitást veszélyeztető pénzügyi termékektől.
Ezek rásózása a pénzrendszerben bízó ügyfelekre rombolja a bizalmat. Holott a pénzügyi folyamatok »akadálymentesítésében« a bizalom és annak fenntartása bizonyult mindeddig – ha nem is mindig – a leghatékonyabbnak, de ami legalább ilyen fontos, a legbiztonságosabbnak.”