Nyomorolimpia – Önsajnálat Nemzeti Bajnokság

Itt vagyunk a Papp László Budapest Sportarénában, ahol a négy döntős már a végső erőpróbára készül. A küzdőtér szélén szomorúan állnak a kiesett versenyzők. Jeles Kata, gyermekét három éve egyedül nevelő ápolónő: „Köszönöm a biztatást és a sok-sok szeretetet. Csalódott vagyok, hogy nem lehetek ott a legjobbak között, de most vissza kell mennem dolgozni, mert létszámhiány van az osztályunkon.” Csepeli Attila, kétgyermekes, devizahiteles, családjával albérletben élő édesapa: „Én nem is akartam indulni, a bátyám nevezett be. Számomra az elődöntő is nagy siker, talán az első infarktusom után képes leszek majd döntőzni. Addig türelmesen dolgozom.” Lakatos Pál, cigány származású fizikai munkás, négy gyermek büntetlen előéletű édesapja: „Mindent kiadtam magamból, sajnos kevés volt. A cigányságot meg a nagy családot nem díjazták a pontozók, és azt hiszem, hogy nekem, mint egyszerű melósnak tényleg többet kell tűrnöm.” Lajtos Éva, kerekes székes programozó. „Az elmúlt években úgy versenyeztem, hogy közben tanfolyamra jártam. Most, hogy van állásom, abba kell hagynom, ez volt az utolsó tornám. IT-szakemberként ebben a sportágban már nem vesznek engem komolyan.”

Lássuk a döntősöket! Az egyes pályán a nyomorgó kisnyugdíjas, Buzsáki Józsefné Ilonka néni indul. A magyar állam minden hónapban rongyos száztízezer forinttal szúrja ki a szemét, imád teleshopolni, és szenvedélyesen falja a Szulejmán epizódjait. Szomorú, hogy fia, Béci már Angliában él, hiányát három macskájával igyekszik pótolni. Egészsége nagyjából rendben van, de mint minden magyar, ő is retteg attól, hogy kórházba kerül. Szeret utazni, és hálás Horn Gyulának, amiért ezt ingyen teheti. Szívből szereti a fideszes polgármestert, aki minden évben elhozza Ilonka néninek a Fásy Mulatót a helyi művelődési házba. Politikailag aktív, csekély nyugdíjának jelentős részét az Echo TV és az ATV betelefonálós műsoraira költi. Szakértők szerint ősz haja és nagyon olcsó, mégis kitűnő csirkefarhát-receptje juttatta a döntőbe.

A kettes pályán Heves Kriszta, harmincnégy éves egyedülálló nő versenyez. Eddig mindössze hetvennyolc szexuális partnere volt, s ezek nagy része komoly kapcsolat. A balszerencsét okolja, amiért érte még nem jött el az álmaiban szereplő férfi, de bízik abban, hogy döntős szereplése felkelti majd egy jóképű vállalkozó érdeklődését. A következő néhány évben gyereket szülni és utazni akar, csak olyan apa jöhet számításba, aki van annyira Férfi, hogy képes ezt számára biztosítani. Nem bírja elviselni a fájdalmat, ezért császárral szül majd, kedvenc írója Oravecz Nóra. A jelenlévők többsége őt tartja a döntő nagy esélyesének, hisz Kriszta kiváló énekes, aki saját sanzont is írt már a férfiak zsarnokságáról. Aktív feminista, úgy véli, ha lennének végre kvóták, nem a civil szférában dolgozna szaros kétszázezerért, hanem parlamenti képviselő vagy felügyelőbizottsági tag volna egy nagyvállalatnál.

A hármas pályán Marék Károlyt, a középkorú vállalkozót sajnálhatjuk. Károlynak a szociális szférában és az egészségügyben vannak érdekeltségei, számos politikust mondhat barátjának, akiket munkája során ismert meg. „Imádok az embereken segíteni. Most is tucatnyi nagyszerű pályázatom van elbírálás alatt, amelyeket ha elfogadnak, végre komoly fejlesztéseket kezdhetek a fogorvosi rendelőimben és a gyógyszertáraimban, s így még számos csökkent képességű embernek adhatok munkát. Mondanom sem kell, hogy itt nincsenek nagy pénzek, miközben hatalmasak a közterhek. Még offshore céget se volt értelme alapítanom, olyan kevés a haszon, de csinálom, mert hiszem, hogy egy nap beérik majd az a tudás, amelynek révén ilyen kiváló pályázatokat tudok írni. Tisztában vagyok azzal, hogy sok az ellendrukker, de úgy gondolom, hogy igenis itt a helyem a döntőben. Az alkalmazottaim mindennap a véremet szívják, mert valaki azt mondta nekik, hogy a minimálbérnél többet is fizethetnék. Azt persze nem tudják, hogy a feleségem állandóan nyüstöl, hogy vegyünk nagyobb házat meg nagyobb jachtot, a kisebbik fiam pedig a múlt héten törte össze a vadonatúj Ferrariját. Ilyen nyomás alatt kell nap mint nap dolgoznom. Bevallom, irigylem az átlagemberek életét.”

A négyes pályán nagy esélyes indul: Kemény Pál, nyugalmazott agrármérnök, politikai búsongó. Élvezettel turkál a nagy nemzeti traumák ütötte gennyes sebekben, és úgy gondolja, hogy ha a történelem másképp alakul, ő most nem egy magányos alkoholista volna, hanem együtt inna a hatalmasokkal. Kudarcainak és keserűségének oka, hogy mindig kitartott, hitt az elvekben és a nemes eszmékben, de a szembenálló oldal könyörtelenül kicsinálta. Pali bácsi túl jó ember erre a világra, legszívesebben utcai tüntetésekre jár, néha prostituáltak szolgálatait is igénybe veszi. Rajong a szimbólumokért, a szoboravatásokért és a szoboravatások elleni tüntetésekért. Több párt tagja volt már, erős dohányos, gyermekeit sokat verte, de ezt ma már nagyon bánja. Favorittá teszi, hogy a két nagy politikai szekértábor egyaránt őt támogatja.

Kedves közönségünk, bizonyára akadnak Önök közt olyanok, akik nem ismerik a nagy nemzeti jajveszékelés szabályait: a versenyzők előbb egymásra licitálva sajnáltatják magukat, majd meghallgatják a pártvezetőket, akik ígéreteket tesznek nekik – ekkor veszi kezdetét a politikusok versenye, melynek nyertese az lesz, aki képes begyűjteni az önmagukat leghangosabban sajnáló résztvevők szavazatait. Győztes politikus az elmúlt hetven évben soha nem az lett, aki a leghangosabban kiabált, hanem mindig az, aki a legbátrabban hazudott.