Tíz pont Amerikáról

„Fogyasztás. A két és fél hónap alatt megértettem, miért Amerika a világgazdaság egyik motorja, de azt is, miért innen indult a 2008-as világgazdasági válság. Az elképesztően szuggesztív reklámoktól a folyamatos árleszállításokon át a kuponokig és hitelkártya-ajánlatokig az Európában is jól ismert eszközökkel buzdítanak fogyasztásra, csak még hatékonyabban és még kevesebb gátlással. A legtöbb cég nem is tesz úgy, mintha a pandák megmentése vagy a világbéke lenne a fő célja, keményen a profitra megy. Ennek mondjuk az egyszeri fogyasztó csak örül: a gyilkos verseny miatt az élelmiszer-, benzin vagy ruhaárak nem egyszer alacsonyabbak a magyarországiaknál, a fizetések meg ugye... Mondjuk az okostelefonon keresztül felvehető lakáshitel a 2008-as tapasztalatok tükrében némileg könnyelműségnek tűnik, de hát a biznisz az bisznisz!

Hisztéria. Nincs jobb szó arra, ami számos egyetemi kampuszon folyik jelentős médiatámogatással. Diákok csoportjai valós és vélt sérelmekre hivatkozva fenyegető hangnemben követelőznek; az egyetemek vezetői pedig jellemzően rettegnek a megbélyegzéstől és igyekeznek az áldozati szerepért versenyt futó csoportok kedvében járni – különben könnyen fajgyűlölőnek, elnyomónak, szexistának bélyegzik a jellemzően idősebb, fehér férfi intézményvezetőket. A hangnemtől, a stílustól meg az újabb diáknemzedék egy részének nárcizmusától még a józanabb liberális oktatók is irtóznak, de szólni csak kevesen mernek. Az egész helyzetet jól jellemzi, hogy az egyik közép-nyugati állam egyetemén tanár beszélgetőtársam lehalkította a hangját és becsukta az ajtót, amikor a kampuszt megrázó tiltakozásokról kérdeztem. (Amelyeken különben többek között azt követelték, hogy a dékán „szüntesse meg az egyetemen a rasszizmust” és „ítélje el Palesztina izraeli megszállását”.) A hisztéria átszivárgott a politikába is. Észak-Karolina például azért lett náci (Bruce Springsteen lemondta tervezett koncertjét, egyes cégek pedig beruházásaikat fújták le), mert az állam olyan szabályozást fogadott el, amely szerint a transzneműek csak a „születési nemüknek” megfelelő nyilvános mosdót használhatják. Azaz például a magát nőnek érző férfi nem mehet a női vécébe. Igen, jól olvasták.

Hit. Bár Amerikát szeretjük a hagyományos értékeket leromboló pogány birodalomnak tekinteni, az országban a vallásosság mai napig meghatározó; az amerikaiak 80 százaléka kereszténynek nevezi magát, és a vallásukat gyakorlók aránya messze meghaladja bármelyik európai országét. Alapvető morális kérdések mentén, mint amilyen az abortusz, megosztott az amerikai társadalom, és különösen a fiatalok között nő a vallástalanok száma. Ám Európától eltérően a kereszténység távolról sem csak egy szűk szubkultúra. Még a legliberálisabb egyetemi városokban sem tudtam úgy vasárnap protestáns istentiszteletre menni, hogy a templomok ne lettek volna zsúfolásig tele rengeteg fiatallal és családdal. Katolikus misékről nincsenek élményeim, a riporteri nyitottságnak is megvannak a maga korlátai!”