Megtévesztés mesterfokon? – avagy a kormány népszavazási kezdeményezése

2016. március 01. 08:58

A népszavazás fogalmilag és a népszavazás szabályai szerint jogilag is értelmezhetetlen eszköz az uniós jogalkotással szemben.

2016. március 01. 08:58
Eötvös Károly Intézet
Ekint.org

„Ha a magyar Kormány nem ért egyet a közös európai döntéssel, akkor az uniós jog lehetőséget biztosít a határozat és más jogszabály megtámadására az Európai Bíróságon, amivel a Kormány a tavaly őszi határozattal szemben élt is. Az Európai Bíróság fog dönteni arról, hogy a Tanács nem lépte-e túl a hatáskörét a menedékkérők áthelyezéséről szóló határozattal. A népszavazás ezzel szemben fogalmilag és a népszavazás szabályai szerint jogilag is értelmezhetetlen eszköz az uniós jogalkotással szemben. A már elfogadott kvótáról szóló határozat ugyanúgy kötelező marad, és bár nincs napirenden, de a népszavazás újabb kvóták bevezetését sem akadályozná meg. 


3. A Kormány népszavazási kezdeményezése azt a hamis látszatot kelti, hogy valós tétje, értelme van a választópolgárok döntésének. Az Európai Unióban Magyarországot az Európai Tanácsban a miniszterelnök, az Európai Unió Tanácsában az adott területért felelős miniszter képviseli, így tehát a Kormány az az állami szerv, amely meghatározó szerepet tölt be a magyar álláspont kialakításban és képviseletében. Az Országgyűlés ezzel szemben teljesen más pozícióban van. A Kormány felelős az Országgyűlésnek, e felelőssége pedig a magyar állam Unióban való részvételével kapcsolatos döntésekre is kiterjed, de hasonlóan más területekhez, a parlament itt sem rendelkezik hatékony ellenőrzési jogosítványokkal a Kormány felett. Az Országgyűlés és a Kormány együttműködését európai uniós ügyekben az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Ennek értelmében az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásairól a Kormány tájékoztatja az Országgyűlést, az Országgyűlés kikérheti a Kormány álláspontját, és állásfoglalást fogadhat el valamely uniós tervezettel kapcsolatban. A Kormány következésképpen maga határozza meg az Európai Unióban képviselt magyar álláspontot, és viseli érte a felelősséget. A népszavazási kérdés hamisan sugallja, hogy ebben az Országgyűlés álláspontja megkötné a Kormányt. A népszavazás bárhogy is alakul, az jogilag nem változtat a Kormány mozgásterén. Ezt a rendszert és döntési mechanizmust a demokrácia-hiányra hivatkozva lehet általában bírálni, de nem lenne meggyőző a kormányzat közvéleményt manipuláló akciójának alátámasztására használni. A kötelező kvótával kapcsolatban a Kormány már népszavazás nélkül kialakította elutasító álláspontját.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 75 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tango47
2017. április 11. 21:22
Egy uniós határozat nem egyenlő az uniós jogalkotással. Nem kellene keverni Gizikét a gőzekével! A népszavazásnak legitimációs és pszichés értéke van, ahogy az első "Békemenet"-nek volt - nem is kicsi!
balbako_
2017. március 03. 08:03
Blablabla.
enes
2017. január 18. 23:03
"...Európai Unióhoz, majd a jelenleg is hatályos alapszerződések szövegét, az ún. Lisszaboni Szerződést elfogadtuk, azt az Országgyűlés törvényben hirdette ki..." Ez az volt, melyet le még sem fordítottak, de már GYF áterőltette a parlamenten?
Vén Csataló
2016. május 24. 19:43
És ezek nevezik magukat demokratának. Nem is csak nevezik. Ordítva közlik, hogy rajtuk kívül senki más nem demokrata. Ha ők sajátítanak ki valamit, például a "demokrata", vagy a "demokratikus" jelzőt - az tökéletesen rendben van. Talán nem is szúrna szemet ennyire, ha közben nem lennének velejéig antidemokraták - igazi bolsevik parvenük. De azért jó elnézni, ahogy erőlködnek. Ahogy meg akarják magyarázni az 1 bites, agyalágyult táboruknak, hogy népszavazni 1. jogsértő, 2. értelmetlen. A fenti nyomorult eszmefuttatásnak azért van néhány nyilvánvalóan gyenge pontja. 1. A politikai rendszereket emberek hozzák létre. Ha egy magát demokratikusnak nevező politikai rendszerben a legősibb demokratikus hagyomány, a népszavazás gyakorlása jogilag értelmetlen és értelmezhetetlen, akkor az a rendszer NEM demokratikus. Akkor abban a rendszerben súlyos, elemi hiba van. És akkor azt a rendszer ki kell javítani. vagy el kell vetni. Feltéve, hogy demokratáknak teccik lenni. 2. Aki azt állítja, hogy egy több millió embert megmozgató népszavazásnak azért nincs és nem is lehet semmi hatása, mert a népszavazás intézménye nincs beépítve a fennálló rendszerbe, az természetesen hazudik. Minthogy egy ilyen akciónak nem kell a jogrendszer szerves részének lennie ahhoz, hogy hatása legyen. Több millió ember szabályozott keretek között történő véleménynyilvánítása legitimáció-teremtő erő. Politikai tett akkor is, ha az nem tetszik az EU bürokráciának. A népszavazás eredménye súlyos érv, ami elől nem lehet kitérni. Mi több! A népszavazás szándékos mellőzése, Merkel-féle idióta elutasítása is súlyos érv a rendszer antidemokratikus volta mellett, amit nem hagyhatnak figyelmen kívül az egyelőre mégis csak voksolással választott politikusok. Úgyhogy lehet elménckedni a népszavazás értelmetlenségéről, de ez a szöveg az elejétől a végéig jogi maskarába öltöztetett hazudozás. Hazudozás, mert nem igaz, hogy aki írta, annak fogalma nincs róla, hogy egy ilyen aktusnak nem csak jogi vetülete van, hanem politikai is. Egy érvényes népszavazás eredménye a lehető legnagyobb súlyú, legitim politikai érvet adja bármely politikus kezébe. Ennek a figyelmen kívül hagyása nyílt hadüzenet a társadalomnak. Mintha nekifutásból köpnének az emberek arcába. Ezért vonyít a népszavazástól a "demokratikus" libsi söpredék.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!