Nem csak a gótikus rémregény, hanem a keményvonalas proto-sci-fi egyeduralmát is Mary Shelley törte meg Az utolsó ember című regényével.
„Ennek ellenére a világvége utáni világ egészen hiteles. Szó esik fosztogatókról és a mindennapi élet nehézségeiről, de közel sem annyira zord ez a világ, mint például egy Mad Max-film esetében. A könyv gerincét képzi a humanizmus: az emberi testvériség eszméje, a barátság szentsége, a szerelem szépsége és a politikusok áldozatai a nép érdekében. A szerző azonban mesteri kézzel fakítja meg ezeket a gyönyörű eszméket az apokalipszis miatt. Élet-halál szituációkban nem sok fontosságot tulajdonítunk ilyen fellengzős dolgoknak, mégis mindegyik hasonló témájú könyv vagy film ezekkel foglalkozik. Ugyanis nem a társadalom szétesése az igazán fontos, hanem az, hogy törvények híján az ember képes-e ember maradni vagy a vadállati énje kerül elő a puszta túlélés érdekében.
A hard science-fiction kapcsán sokszor felmerül, hogy nem pusztán a tudomány és technika fikcionalizált leképezése a dolga, hanem ebbe tartoznak az olyan sci-fi művek is, amelyek mély témákat boncolgatnak komoly hangvételben, esetenként nem kevés filozófiával megspékelve. Ilyen szempontból akár igaz is lehet rá ez a zsánermegjelölés, a regény mélysége mégis sokkal inkább Mary Shelley érzelmeinek és a romantika érájának szépirodalmi sajátosságainak következménye. Az utolsó ember tehát nem igazán keményvonalas SF, még csak nem is igazán sci-fi, ennek ellenére nem lehet elhanyagolni, mivel megteremti a tudományos fantasztikum talán első önálló alműfaját, a posztapokaliptikus regényt.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
