„És végül, de nem utolsó sorban: ha ezekről az emberekről van szó, akkor egész egyszerűen nem állja meg a helyét a migráns kifejezés. Tágabb értelemben véve mindenki migráns, aki egy másik országba költözik, hogy ott életvitelszerűen tartózkodjon. Migráns tehát az Indiából Nyugat-Európába költöző orvos, a Berlinben dolgozó török, sőt, a külföldön munkát vállaló magyar is. Ez azt jelentené, hogy a tengeren rozoga csónakokon átevickélő, gyermekeikkel együtt vízbe fúló, szabad ég alatt éjszakázó embereket közös halmaznak tekintjük például azokkal az ismerőseinkkel, akik Londonba költöztek, hogy jobb keresetük legyen. Pedig a kettő között óriási a különbség! (...)
A migráns kifejezés ráadásul tökéletesen alkalmas arra, hogy érzelmileg eltávolítson minket a témától. Aki migráns, az nem ember, csak egy nagy, arctalan massza része, egy népvándorlási folyamat eleme, akiről elég annyit tudni, hogy A-ból B-be tart, de hogy miért indult el A-ból, és hogyan jutott el B-ig, az nem számít. Pedig nagyon nagy különbség van azok között, akik vízbe fúló társaik közt evickélnek el az európai partokig, és azok között, akik vesznek egy repjegyet, kisétálnak a repülőtérre, és másnap már Londonban kutatnak munka után.
Az előbbieket éppen ezért nem nevezzük többé migránsnak. Azt az elnevezést használjuk, mely valóban leírja a helyzetüket és megvilágítja a sorsukat, ezért hívjuk őket menekülteknek.”