Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
„Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra” – ez lesz a címe a Fidesz által meghirdetett parlamenti vitanapnak, melynek megtartását kedden kezdeményezte a nagyobbik kormánypárt. A Jobbik arra kéri a Fideszt, hogy foglalkozzon érdemben a bevándorlási problémák kezelésével. Hétfőn 330 koszovói állampolgárral szemben intézkedett a BÁH.
Rogán Antal, a kormánypárt frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján a Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra című vitanap-kezdeményezésüket indokolva közölte: két év alatt hússzorosára nőtt Magyarországon a politikai menedékjogot kérők száma, ám nagy részük „nyilvánvalóan nem politikai üldözött”, hanem megélhetési céllal érkezett bevándorló.
„Fontosnak tartjuk, hogy az Országgyűlés éppen ezért megvitassa, miként lehet megakadályozni, hogy a megélhetési bevándorlók magukat politikai menekültként feltüntetve egyre nagyobb számban érkezzenek Magyarországra” – mondta a politikus. Tájékoztatása szerint a vitanapot akár már a tavaszi parlamenti ülésszak elején, a február 16-i hét második felében megtarthatják. „Szeretnénk, ha minden országgyűlési képviselő (…) el tudná mondani az álláspontját” és letenné a javaslatát – fűzte hozzá.
Az Országgyűlésnek a vitanap után ki kell alakítania a politikai menekültstátusra vonatkozó új magyarországi szabályozást – közölte, mindenképpen szükséges változtatásként említve azoknak a – ma gyakran nyolc hónapig tartó – jogi eljárásoknak a felgyorsítását, amelyek során döntenek a politikai menekültstátusra való jogosultságról.
Rogán Antal szerint nemcsak a statisztikai adatok, hanem az előző napi események is rámutatnak ennek az egyébként összeurópai kérdésnek a fontosságára. A frakcióvezető ezzel arra utalt, hogy hétfőn a győri vasútállomáson több száz határsértőt szállítottak le a Budapestről Bécsbe tartó vonatról, mert nem rendelkeztek érvényes iratokkal. Megjegyezte, szinte mindegyikük politikai menedékjogot kért. A határsértők többsége Koszovóból jött – tette hozzá, jelezve ugyanakkor: a balkáni országban ma nincs olyan politikai helyzet, hogy politikai üldöztetésről lehetne beszélni.
A fideszes politikus kiemelte továbbá, hogy Magyarország ellátja az Európai Unió külső határainak védelmét is, így a magyar hatóságoknak kötelessége a Magyarországra, ezen keresztül Európába érkező illegális bevándorlók feltartóztatása.
A kormányfő által korábban elfogadott hosszú távú Migrációs Stratégia egyébként kívánatosnak tartja a legális migráció minden formáját. „Nemzetgazdasági, valamint demográfiai indokokból is szükséges élénkíteni az országba gazdasági céllal, keresőtevékenység folytatásával, valamint tudásalapú migráció érdekében beutazók körét és számát” – áll a dokumentumban.
A Jobbik konkrét lépéseket vár a bevándorlási ügyekben
A Jobbik arra kéri a Fideszt, hogy „fejezze be az időhúzást” és foglalkozzon érdemben a bevándorlási problémák kezelésével. Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője kedden sajtótájékoztatón reagált Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője parlamenti vitanappal kapcsolatos bejelentésére. A Jobbik álláspontja szerint már rég nem erről kellene beszélni, és noha részt vesznek majd a vitanapon, „gumicsontnak” tartják azt. Az ellenzéki politikus jelezte: azt várják, hogy a kormánypárt arról beszéljen, milyen konkrét lépéseket tervez, és foglalkozzon érdemben a Jobbik javaslataival. Ezek között említette a menekülttáborok zárttá tételét és a határőrség visszaállítását.
A szóvivő arra is kitért: szívesen hallotta volna, hogy a Fidesz EP-képviselői milyen javaslatokat dolgoztak ki Brüsszelben, a Jobbik szerint ugyanis a menekültekkel szembeni fellépés hatékonyságát jelentős mértékben az uniós tagságból fakadó kötelezettségek korlátozzák. Mirkóczki Ádám szavai szerint az érdemi cselekvéssorozatban partnerei lesznek a kormánynak, a kommunikációs adok-kapokat viszont szeretnék elkerülni.
Utalt arra is, hogy hétfőn 330 koszovói állampolgárral szemben intézkedtek egy Budapestről Bécsbe tartó vonaton. Értékelése szerint Koszovóban nincs olyan körülmény, ami indokolná, hogy ilyen tömegben naponta érkezzenek az emberek Magyarországra, az érintetteket vissza kell fordítani.
A szóvivő úgy fogalmazott: „ha nagyon szőrszálhasogatni szeretnék, akkor Magyarországgal most kifejezetten rosszat tett a hatóság azzal, hogy ezeket az embereket leszállította”, hiszen őket így a magyar hatóságok regisztrálták először az Európai Unióban, és ha továbbállnak, ide fogják őket visszaküldeni nyugatról - hangsúlyozta Mirkóczki Ádám.
BÁH: 330 koszovói állampolgárral szemben intézkedtek
Hétfőn összesen 330 koszovói állampolgárral szemben intézkedtek – mondta el Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A rendőrség a schengeni szabályok szerint lefolytatott ellenőrzése során több száz személyt igazoltatott és több száz személy ellen indított eljárást azért, mert úgy kíséreltek meg nemzetközi járatokon kiutazni Magyarországról, hogy nem rendelkeztek ennek megfelelő utazási dokumentumokkal – mondta a főigazgató.
Hétfőn a győri vasútállomáson több száz határsértőt szállítottak le a Budapestről Bécsbe tartó vonatról, mert nem rendelkeztek érvényes iratokkal. Végh Zsuzsanna elmondta, a koszovóiak döntő hányada a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz került, mert korábban már kértek menedékjogot Magyarországon, tehát őket menedékkérőként a hatóság már regisztrálta. Voltak olyanok is, akik a rendőri intézkedés során nyilvánították ki, hogy nemzetközi védelmet szeretnének kérni Magyarországtól.
A főigazgató közölte, a 330 embernél a menekültügyi hatóság elvégzi a személyazonosítást, ellenőrzi a kérelmezők adatait, és tolmács segítségével meghallgatja őket. A hétfőn előállítottak nagy többsége nyitott befogadó intézménybe került, de volt akiknél indokolt volt a szigorúbb intézkedés, tehát menekültügyi őrizetet rendeltek el – ismertette.
Végh Zsuzsanna hozzátette: a hatóság lefolytatja a menekültügyi eljárást, és amennyiben a menedékkérők a hatóság rendelkezésére állnak, akkor érdemi döntéssel zárul az eljárás. A tapasztalat azonban az – tette hozzá a főigazgató –, hogy ezek az emberek általában nem várják meg a hatóság döntését, hanem újra útnak indulnak. A főigazgató az elmúlt évek tapasztalatairól szólva elmondta, az elmúlt években egyre nagyobb migrációs kihívással szembesült Magyarország, hiszen a korábbi évhez képest jelentősen nőtt a déli határszakaszokat elérő migránsok száma, és több mint kétszeresére nőtt a menedékkérők száma.