„Engem pedig az a megtiszteltetés ért, hogy én is rajta vagyok a DK EP-listáján. Ugyan a 32. helyen, ami nem csak, hogy nem befutó, de a 21-es országos kereten is kívül esik, de nem ez számít. Nem azért vagyok ott, mert a pártom annyira az Európai Parlamentbe akarna delegálni, senki sem hiszi azt. Az én felvételem a listára egy üzenet, aminek két része van.
Egyfelől, ez a jelölés azt jelzi, hogy a DK elkötelezett amellett, hogy az új generációt támogassa, és helyzetbe hozza. Fontos az utánpótlás, ráadásul a Demokratikus Koalíció egyébként is a fiatalok érdekében politizál, legfontosabb ügyének az oktatást tekintve. S most be is bizonyítja, hogy megbecsül minket, fiatalokat, akik az idősebb politikusokkal együtt részt veszünk ebben az óriási munkában, amit az ország formálása jelent. Itt nem helyüket féltékenyen őrző ősbölények vannak a pozíciókban évtizedekig, kimozdíthatatlanul, hanem egy dinamikus, megújulni képes csapat.
A másik fele az üzenetnek a 32. helyezés: azt bizonyítja, hogy attól még, mert valaki fiatal, nem fognak előtte hasra esni. Volt már rá példa, hogy valakinek egyetlen érdeme az volt, hogy 19 éves volt, és érdemi teljesítmény nélkül emelkedett igen magasra igen hamar, nem is lett jó vége. Voltak, akik azt mondták, hogy ez kevés, és jobb helyezést kellett volna kapnom, mint fiatalnak, de nem értek velük egyet, mert a fiatalság önmagában nem elég. Itt bizony dolgozni kell mindenkinek, hogy előrejusson. Ezért is olyan sikeres ez a párt, ezért tudott két év alatt országos kiépítettségre szert tenni, ezért heverte ki az április hatodikai vereséget olyan gyorsan (és tartott többezer fős nagygyűlést az Egyetem téren következő héten) és ezért fog meglepően eredményt jó (már a külső szemlélőknek és a fujjogóknak) elérni a választásokon május 25-én.”