Két gondolat a Schiffer-vitához

„Hogy a televíziós vitához még egy gondolat erejéig visszakanyarodjak: a Kálmán Olgát ért kritikákkal sem értek egyet. És nem csupán azért, mert ugyanezt a stílust még rajongva ünnepelte a közönség, amikor mondjuk az erkölcstanos, keresztény nagycsaládos, pornótiltós embert szedte szét vele a műsorvezető. Sokkal inkább azért, mert Schiffer is elkövetett egy hibát: nem tett világos különbséget a szereplők között. Hiszem, hogy ha nem kampányoló politikusok, hanem mondjuk a Mazsihisz, vagy »csak« civilek tiltakoztak volna a szobor ellen, akkor nem vádolja őket handabandázással. Hiszem, hogy látja és érti a különbséget aközött, amikor Kertész Imre ijed meg a valóban erősödő szélsőjobboldali hangoktól, és amikor egy politikus áll ki, azzal, hogy szavazz rám, mert a többiek nácik. De mindezt Schiffer nem tudta elmagyarázni, nem érezte, hogy olyan érzékeny témához nyúlt, ahol bizonyos jelzőket egyszerűen nem használhat, mert a mégoly sebészi pontossággal megfogalmazott kritikát is rögtön en bloc húzzák rá az ügyre. Ha legközelebb erről beszél, neveket és pártokat kell megjelölni, vághatatlanul, csak pontosan idézhetően. Ez a kötelező, kegyeleti óvatosság is része és következménye annak, amit Magyarország elkövetett az itt élő zsidó polgártársaink ellen a 20. század első felében. Erre próbálta Kálmán Olga Schiffert figyelmeztetni, megengedem, a személyes érzelmei által is befolyásolva. (…)

Ezek a végtelenül erőszakos reakciók pedig pontosan visszaigazolják Schiffer kritikáját. Akinek az LMP elnöke is náci, az a Jobbik kopaszainak ad menlevelet, hogy elmondhassák: csak pártpolitikai érdekből kritizálják őket. Aki leköpni meg lincselni akar, az szabad szemmel megkülönböztethetetlen azoktól, akik ellen „elvi alapon” szót emel. Hiába győzködtelek titeket akkor is, amikor az Orbán-szobrot lefejeztétek, hogy így semmi különbség nincs köztetek és köztük... Illetve de, egy jellemző alapján mégis látványos differencia: ti megbuktatok. Ti gyengék vagytok, ti az elmúlt idő, a húsz évvel ezelőtti erő frusztrált emlékei vagytok, titeket az összefogás-mániátokkal együtt leszavaztak vasárnap, sajnos magatokkal rántva egyúttal azokat is, akik esetleg frisset, mást, őszintét akartak. Rátok nemet mondtak, és mivel változatlanul akarjátok folytatni, a kudarc is változatlan marad.”