Tartósan csökkent az államadósság az elmúlt években

„A paksi bővítési beruházást igen sok kritika érte az elmúlt időszakban, alig két hónap múlva pedig országos választások lesznek. Miért pont most volt szükség erre a fejlesztésre?

Öt éve folyik a bővítés előkészítése. 2009-ben adott felhatalmazást a parlament, hogy a magyar kormány megkezdje a szükséges előkészítő tárgyalásokat az oroszokkal a paksi erőmű bővítéséről, két blokk elindításáról. Ezek a tárgyalások most értek abba a fázisba, hogy alá lehetett írni a nemzetközi szerződést, ezt a szerződést kell ratifikálnia az Országgyűlésnek.

Minden parlamenti képviselőnek van lehetősége és módja arra, hogy elmondja véleményét vagy kifogásait.

Elegendő időt hagytak a megfontolt döntés meghozatalára?

Nem tartom rövidnek sem az előkészítést, sem pedig a tárgyalások hosszát. A döntés 2009 óta ismert. Minél korábban kezdjük meg ezt a beruházást, annál hamarabb tudnak működésbe állni azok a blokkok, amelyek olcsó energiát termelnek. (…)

A beruházás pénzügyi hátteréről mit lehet tudni?

Egy olyan hitelszerződést vállalunk, amiben az orosz fél megelőlegezi a beruházás költségeit, amit később kell visszafizetnie az országnak. Nem egy értelmetlen adósságnövelésről van szó, hanem olyan beruházásról, amelynek létrehozott értéke az ország vagyonát gyarapítja.

Az első perctől fix pontja volt a tárgyalásoknak, hogy csak olyan konstrukcióban vagyunk hajlandók gondolkodni, ahol az atomerőművi blokkok a magyar állam tulajdonában vannak. Ebben az értelemben megéri akár hitellehetőséghez is nyúlni.

Akkor mégis növeli az államadósságot a beruházás?

Az állam egy tízéves periódus alatt részletekben, évről-évre megközelítőleg, átlagban háromszáz milliárd forintnyi összeget fordíthat majd a beruházásra, azaz növekedhet a magyar államadósság. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a fejlesztés emberek tízezreinek adhat munkát. Ráadásul a lakosság megfizethető áramhoz juthat.

Az elmúlt évek kormányzati lépéseinek köszönhetően az államadósság csökkenő pályán van, így azzal számolunk, hogy maximum 2-3 százalékponttal nő éves szinten az államadósság bruttó hazai össztermékhez viszonyított aránya. Így a növekedés nem veszélyezteti azt a célt, hogy a magyar államadósság a következő tíz évben is csökkenő pályán maradjon.

Ennek ellenére többször azt lehet hallani, hogy a magyar államadósság 2010 óta is növekszik. Melyik forrásnak hihetünk?

Annak a forrásnak, amely független, objektív és megbízható. Ilyen az Eurostat rendszere, melynek a statisztikája alapján a magyar államadósság az elmúlt években csökkent. A vagyongyarapítás és a nagyszabású rendszerbeli módosítások ellenére is a magyar államháztartás kisebb – három százalék alatti - deficittel működik, és az államadósság is tartósan csökkent az elmúlt években. Ennek köszönhetően tavaly júniusban az Európai Bizottság megszüntette a magyar kormánnyal szembeni túlzottdeficit-eljárást. Ez közös sikerünk, ebben minden tisztességes adófizető részt vett. Örülünk annak, hogy a magyar költségvetés most már konszolidált, csökkenő államadósságú pályán van.(…)

Eddig is rengeteget tett a kormány a devizahitelesekért. Milyen további lehetőségeket tudnak felkínálni azoknak, akik továbbra is a devizahitel csapdájában vannak?

Ez a kormány számtalan intézkedést tett a devizahitelesekért, a korábbi kormányokkal szemben, akik semmit sem tettek ezeknek az embereknek a védelmében. Bevezettük az árfolyamgát rendszerét, elindítottuk a végtörlesztést, a Nemzeti Eszközkezelő segíti azokat, akik megvásárlásra kínálják lakásukat. Az a tény, hogy a jelzálogalapú devizahitellel rendelkezők kétharmadának tudtunk segíteni az elmúlt három évben, azt mutatja, hogy a kormányzat elkötelezett a devizahitelesek megsegítésében.

Tekintettel arra, hogy tömeges problémáról van szó, ezért is fordultunk a Kúriához, vizsgálja meg, hogy a törvényhozás milyen feltételek között tud dönteni. A Kúria bejelentette, hogy a devizahitelek érvényesek, és azok is maradnak. Az egyik legfontosabb pontban, az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kérdésben, valamint az árfolyamrés ügyében még nem döntöttek, ebben várunk az Európai Bíróságra. Addig is marad az árfolyamgát lehetősége, amelynek igénybevételére ezúton is biztatok mindenkit. Szeretném megerősíteni ugyanakkor, hogy a történtek nem befolyásolják a kormány szándékát: a jelzálogalapú devizahitelek rendszerből való kivezetését.”