„Vagyis szó nincs meghátrálásról, mint egyesek értelmezni vélik ezt a lépést, sőt: ez, ha lehet még pofátlanabb elképzelés, mintha az eredeti határidőt tartva, minden ellenérzésre tojva állították volna fel az áldozatok emlékművét. Arra ugyanis azt lehetett volna mondani: Orbán és környezete pont úgy viselkedik, mint eddig, nem hallgat meg ellenérveket és a legkevésbé sem kíváncsi az érintettek véleményére. Most azonban még adott is egy hatalmas pofont a tiltakozóknak, főként pedig a Mazsihisz kompromisszumot kereső vezetőinek: megüzente nekik, hogy szavuk semmit sem ér, ebben az országban az történik, amit Orbán Viktor akar. A birodalmi sas, Gábriel arkangyal együttesét opponálók ugyanis nem azt kifogásolták, hogy azt épp a kampányidőszakban akarják fölállítani, hanem azt, hogy egyáltalán megvalósulhat. Azzal, hogy a kormányfő másfél hónappal eltolta az avatás időpontját, nem megoldani akarta a konfliktust, hanem épphogy továbbélezni. Ennyit értek, ennyit érünk – üzente Orbán Viktor. És tényleg?”