A mai hatalmi politika mindent elkövet annak érdekében, hogy ellehetetlenítse azon tudományos műhelyek működését, amelyek más szellemiséget képviselnek.
„A nemzetet nemcsak állama, kultúrája, hanem közösen megélt, közösnek gondolt történelme tartja össze: a sorsközösség érzete. Az anatéma soha nem az erő, hanem a gyengeség és az ezt leplező agresszivitás jele.
A mai hatalmi politika mindent elkövet annak érdekében, hogy ellehetetlenítse azon tudományos műhelyek működését, amelyek más szellemiséget képviselnek. Ma a történelemre, hagyományápolásra szánt pénzek nagy része fölött olyan központok rendelkeznek, amelyek egy hagyományt ismernek csak el. Ráadásul ezek mögött az intézmények mögött nincs komoly, elismert szakmai teljesítmény. Ez a gyakorlat ugyanakkor igyekszik megnehezíteni azoknak a műhelyeknek a tevékenységét, amelyek jelentősen előrevitték és viszik a magyar jelenkortörténet-írást. A történettudomány is kötődik a jelenhez, művelői a mában élő emberek –meghatározott világnézeti, ideológiai elkötelezettséggel. Ám a rendszerviták megoldása, a rendszervitákat folytatók vitájában az eredmény kihirdetése nem a tudomány és nem a történettudomány feladata.
Jó lelkiismerettel a történetírás nem szolgálhat politikai célokat. A történész nem azért kutat, hogy tevékenységével valakik politikáját segítse, másokét gátolja. A történész nem azért dolgozik, hogy törvényszövegek alapján értelmezze egyes korok szereplőinek életművét. Nem az a feladata, hogy politikusok által írt alkotmány- és törvényszövegek alapján érdemesítsen történelmi szereplőket: alkalmasak-e arra, hogy talapzatra állítsák, vagy leemeljék onnan őket. Nem a történész feladata, hogy jogi-politikai normaszövegek alapján olyan döntési folyamatban vegyen részt, amely arról szól, kikről lehet utcákat elnevezni és kikről nem.”
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Tudomány és vallás, tények és elméletek, lyukak és Isten, hitek és bizonyosságok. A fókuszcsoportos Nagy Ádám szétszedi Tudóslányt, mi nekiesünk Nagy Ádám mondásainak. Szilvay Gergely írása.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
