Egy válaszlevél: Kedves Adrián!

„Kedves Adrián!

Olvasom az Index cikkében, hogy eljárást kezdeményeztél az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál a Király Fürdő üzemeltetője ellen, amit nem jogerősen meg is nyertél. Történt ugyanis, hogy szerelmeddel, Dáviddal március elején egy budai gyógyfürdő medencéjében nyilvánosan csókolóztatok, amiért az egyik fürdővendég hangosan szidalmazni kezdett, majd a fürdő alkalmazottainak segítségével olyan kellemetlen helyzetbe hozott benneteket, ami miatt kénytelenek voltatok távozni.

Ha heteróknak szabad nyilvánosan csókolózni, akkor a melegeknek is – foglalható össze sommásan az érvelésed.

Álláspontoddal mindössze egyetlen apró bökkenő van: nem azért pateroltak ki titeket a fürdő alkalmazottai, mert csókolóztatok, hanem azért AHOGYAN. Ha otthon, négy fal között csináltátok volna, nem lenne miről beszélni. Magyarországon azonban az Úr 2013. évében két férfi nyilvános csókolózása közízlést, közerkölcsöt, közszemérmet sért, bármit is jelentsenek ezek a fogalmak. Lehet azon lamentálni, hogy ez mennyire helyes, vagy éppen nem az, a tény attól még tény – az emberek túlnyomó többsége szerint a melegek nyilvános romantikázása kifejezetten visszataszító. Nem tanított minket senki sem arra, hogy undorodjunk tőle, így születtünk és kész. Pont amennyire te sem tehetsz róla, hogy szépnek találod a plátói szerelmet, mi sem tehetünk arról, hogy a puszta gondolatától is felkavarodik a gyomrunk.”