Az ember mindig jobbra számít...

„Európában a politikai konszenzus hiánya folytán még mindig a deflációs halálspirál zajlik (egyébként a németek óriási haszonélvezői a válságnak a rendkívül lecsökkent kötvényhozamokon keresztül nem kis adósságukat szinte ingyen finanszírozzák) és ez recessziót és deflációt exportál a világba.

Ebben a környezetben véleményem szerint az árupiacok teljesíthetnek a legrosszabbul, mivel jól láthatóan szó sincs semmiféle inflációról, és a kereslet is gyenge, így különösen a spekulatív nemesfémek kaphatnak nagyot. 2008-9 óta hatalmasat emelkedett az arany és az ezüst, az előbbi a 2008-as csúcshoz képest 60, az utóbbi 35%-kal van feljebb, legfőképpen amiatt, hogy a pénznyomtatás hatására bekövetkező inflációtól való védelemként vették spekulánsok, értve ez alatt boldog-boldogtalant. A válság óta azonban kumulatíve sem nagyon volt még 10% infláció sem, és nem is úgy néz ki hogy túl sok lenne, úgyhogy ezek a nemesfémek igen sok, láthatóan meg nem valósuló inflációt megelőlegeztek (arról nem is szólva, hogy már 2008-ban sem voltak olcsók). Nem lennék meglepve, ha innen akár 20-30%-ot zuhannának. Természetesen azért hamarosan előjön valamivel az EKB, az európai államok, stb. és erre valószínűleg lesz egy jó reakció, de nem lesz tartós, mivel a QE-k hatására minden várakozás ellenére nincs infláció, és amíg a gazdaságba került pénz nem hiteleződik ki, addig nem is lesz. Amíg pedig recessziós környezet van, addig nincs hitelkereslet. Tehát ha fennmarad a recessziós-deflációs, jelenleg uralkodó környezet, akkor az a fémeket a porba küldheti.”