„Hamar lekopott a demokratikus máz az orbáni regisztrációs (feliratkozási) szavazó-szűrő tervről, hiszen amit korábban kormánypárti potentátok névtelenségüket gondosan megőrizve vallottak be, azt immár jobboldali politológusok és publicisták nyíltan kimondják: az igazi cél a »prolik« távol tartása az urnáktól. Amúgy tökéletesen érthetően, hiszen Orbán új rendszerének elemi érdeke, hogy minél kevesebben mondhassanak verdiktet róla azok közül, akiket brutális gazdaság- és szociálpolitikájával döntött szegénységbe. Ezek a nyavalyás prolik még képesek lennének leszavazni megnyomorítóikat!
De stílszerű is az újabban feltűnően megszaporodott prolizás annak a jobboldalnak a részéről, amely mind buzgóbban vallja hagyományának nemcsak az 1944 előtti Kossuth-teret, hanem a prolikat, nincstelen parasztokat (és az akkor még szép számú jogfosztott zsidókat) alávetettségben tartó Horthy-rendszert is. S nyilván őszintén sajnálják is, hogy a mai Európában - legalábbis amíg része vagyunk - sem a nyílt szavazás tradíciója, sem egyéb cenzusok nem szalonképesek. Muszáj volt hát rálelni olyan nyugati regisztrációs példákra, amelyek ugyan merőben eltérő körülmények között működnek, de látszólagos hasonlatosságukkal rá lehet kenni a demokratikus mázt e korszerűsített jogfosztásra. Hiszen mi más volna az előzetes feliratkozás, mint pótakadály emelése a - valamennyi demokráciában nehezen megmozgatható - szegények elé, hátha ezzel is csökkenthető különben sem túlzott szavazási (és bizony: élet-) kedvük.”