Balliberálisok ideje

„A két kis párt, az alig nyolc hónappal ezelőtt alakult Erdélyi Magyar Néppárt, illetve a Szász Jenő vezette polgári párt (MPP) gyakorlatilag ugyanazon a szűk szavazói rétegen osztozott, amelyet korábban az MPP tudhatott magáénak. A magyar–román diplomáciai perpatvarral fűszerezett kalandos kampány nyomán különösen kínos Szász Jenő sikertelen próbálkozása a székelyudvarhelyi polgármesteri szék visszaszerzéséért, a szavazók döntése joggal készteti kárörvendésre az RMDSZ vezetését, s egyben az egész román politikai elitet.

A mostani részsikerek és az erőtlen ellenfelek földbe döngölése ugyanakkor édeskevés lesz a Fidesz iránti gyűlöletet politikai hitvallássá emelő RMDSZ-nek ahhoz, hogy az őszi parlamenti megméretés után is győztesnek kiáltsa ki magát. Csak a nagy többségben magyarlakta választói körzetekben lehet sikeres a kizárólag egyéni körzetekre épülő rendszerben, ráadásul valamelyik kis magyar párt karizmatikus jelöltje akár el is nyerhet egy-két mandátumot Kelemenéktől a Székelyföldön. Mindez feltételezés csupán, karizmáról ugyanis szó nincs a szemben álló táborokban. Nem véletlen, hogy a legnagyobb problémára, a fiatalok politikai érdektelenségére a mostani verseny sem hozott gyógyírt Erdélyben. A román balliberális szövetség nagy valószínűséggel kétharmados parlamenti többséget szerez ősszel, a meggyengülő magyar képviseletnek pedig epizódszerep jut ellenzékben vagy a kormány közelében. Pozíciókból igen, feladatból viszont nem lesz hiány Erdélyben.”