Tévedni bírói dolog?

2012. június 07. 20:59

Mintha a farok csóválná a kutyát, azaz a jogászszakma eredeti reszortját hátrahagyva, szolgálat helyett vezényelni próbálná a társadalmat.

2012. június 07. 20:59
Michnai Attila
Heti Válasz

„És most, ahogy a cikkírónak, úgy nyilván az olvasónak is azonnal beugrik a minap szintén nagy port felvert, közfelháborodást keltően enyhének mondott másodfokú ítélet, amely a veszprémi román kézilabdázó gyilkosainak ügyében született. Alapvetően szigorú a magyar ítélkezési gyakorlat, magyarázza az esetet személyes jó barátom, a védőügyvédként nagy gyakorlatot szerzett, és az esetet szakmai kívülállóként szemlélő Hegedűs László. Az írott jogszabályokból ugyanis pontosan a másodfokú ítéletbe foglaltak következnek szerinte is, és ő csak megemelni tudja a kalapját azelőtt a bíró előtt, aki a nyilvánvaló társadalmi nyomás ellenére is volt bátor kizárólag a szakma szabályaira figyelni.

Elfogadva a szakmai magyarázatot, közelítsünk a tárgyhoz más oldalról. Az igazságszolgáltatás sok ezer éves történetét nézve ugyanis mintha mára felcserélődtek volna a szerepek; mintha a farok csóválná a kutyát, azaz a jogászszakma eredeti reszortját hátrahagyva, szolgálat helyett vezényelni próbálná a társadalmat. Elvégre az írott jog, el ne feledjük, nem egyéb, mint a társadalom jog- és igazságérzetének, ilyesfajta hagyományainak paragrafusokba foglalt summázata. Ha tehát az idézett esetekhez hasonlóan nagymérvű ellentét feszül az igazságszolgáltatás és a közvélekedés között, úgy inkább a jogalkotókat, mint a bírókat illene kárhoztatni.

Azért persze a bírók dolga sincs teljesen rendben, amit éppen a Bayer által is idézett móri ügy mutat, meg még vagy vagy tucatnyi hasonló eset. A rosszul értelmezett bírói függetlenség ugyanis az igazságszolgáltatás egésze mellett éppen magának a bírói karnak árt a legtöbbet. Tessék mondani, tényleg soha sem fordult elő az elmúlt évtizedekben a bevezetőben idézett főrendőrökéhez hasonló ügy, csak bírókkal? Ilyet – remélem – senki felelős személy nem próbál állítani, na de akkor mi miért nem hallottunk róluk? Miként a súlyosabbnál súlyosabb hibákat elkövető bírók elleni retorziókról sem?”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 63 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zokni
2012. június 08. 09:13
Kedves Szerző! Ebben ÉRV nincs, semmi. 1. "az írott jog,...nem egyéb, mint a társadalom jog- és igazságérzetének,...paragrafusokba foglalt summázatja." IGEN. Tehát, mivel végső soron – (Ön szerint is MOST biztos…) az ÁLLAMHATALOM a választások révén a mindenkori többség akarata szerint alakul, ÉS az ismert elmélet és a bevett gyakorlat szerint egy jogALKOTÓ, és jog VÉGREHAJTÓ részre oszlik, melyben az alkotó határozza meg azokat a szabályokat, melyeket a végrehajtó alkalmaz a közösség tagjaira, – az következik, hogy a jogszabályok tükrözte „népakarat” ÉRVÉNYESÜL. Ez különösen így van, a „jogszabályi szigor” és a büntetési következetesség bírói gyakorlata tekintetében. Ha mást nem, olvassa el a „SZINTÉN jogász” kollega írását (http://nol.hu/velemeny/20120516-a_cozma-ugy_matematikai_keplete_es_megoldasa), melyben néhány példán keresztül,- a jogi (jogászi) közállapotok fölötti elborzadás mellett, DE a jog előtti egyenlőség elvére emlékezetve… - bemutatja, hogy a büntetési tételek milyenek is voltak hasonló bűncselekmények esetén a közelmúltban. (Nem voltak súlyosabbak a mostani másodfoknál…) És egyébként, hogy milyen felelősség terheli a „közélet szereplőit”… Szerző úr, mennyiben is az? 2. Ha mindent elfogadunk is (de ne fogadjuk el…), amit ír – hogy a bírói tévedésektől nyüzsög az igazságszolgáltatás – VAJON milyen és mennyi „tévedés” lenne, ha a bírók nem lennének függetlenek? Ismeri a „justizmord” fogalmát? Tudja, hogy egy államhatalmi rendszert - rendőrség, ügyészség, bíróság (hozzá "kis" táborok, „ideggyógyintézetek” stb.) -, MIRE is lehet felhasználni? Ja nem, mert túl fiatal, és túl tanulatlan még… Nos, sokra… Sokkal TÖBB visszatetsző ítélet lenne… Természetesen azt se feledjük, hogy miféle tényeken alapuló, elfogulatlan – tehát a lincs-ösztönön felülemelkedő - vizsgálatból vezette le az üggyel, illetve a büntetési tételekkel kapcsolatos „közvélekedést”!? Tudván (tudja!?), hogy Ön egy nyilvánvalóan (minimum) „enyhe” cigányellenes közegben mozog… Mert ugye az elegáns úri (jobbos) elit tiszteli a kisebbségeket, csak nem szereti…
Obulus
2012. június 08. 08:33
"mert tökéletesen tisztában van az adott bűnözői kör bűnözői szokásaival, ezt nap mint nap a bőrén tapasztalja." Nap mint nap a bőrén tapasztalja az enyingi Sztojka és bandája bűnözői szokásait?
kf-gaz
2012. június 08. 07:08
Ha az írott jogszabályokból a másodfokú itélet helyesen következik, akkor azok a jogszabályok egy kalap töpörtyűt sem érnek!
abcd
2012. június 08. 06:52
A cikk nem a Cosma ügyről szól, hanem a saját szerepét abnormálisan túlértékelő jogász társadalomról. Emlékezzünk csak egy volt alkotmánybíró alkotmány feletti alkotmány hablatyolására, valami egyetemes emberek feletti misztifikált jog és igazságfelfogására. A cikk arról szól, hogy vegyük már észre, nem politikai eszmék kötnek bennünket gúzsba, hanem ezen eszmék által írányított jogszolgáltatás. A politika mindig is gátlástalanul használta fel a jog , igazság, szabadság stb. fogalmakat, ezek aktuális értelmezését a jogszolgáltatáson keresztül tudatta a néppel. A cikkíróval egyetértve én is azt tapasztalom, hogy a jogásztársadalom kezdi önállósítani magát. Kezdi önállóann értelmezni és alkalmaznia jogszolgáltatás lehetőségeit, mivel az alapfogalmak kiüresedtek, nem működik a társdadalmi kontroll. A kurva átveri a stricijét, nem ad le minden bevételt, és ha a strici nem figyel, a kurva önálló bordélyt nyit.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!