„– Képesek az Orbán-kormány megbuktatására ezek a „vizsgáztatók”?
– Biztos vagyok abban, hogy léteznek Magyarországon olyanok is, akik hisznek egy forradalom elsöprő erejében, amivel meg lehet buktatni a számukra illegitim Fidesz-kormányt. Az viszont, hogy a választók többsége még mindig a Fideszt preferálja, nem zavarja őket. Mert ők ideológiai indíttatásból közelítik meg a problémát. Ha ezt a forgatókönyvet nézzük, akkor ez nagyon aggasztó. Azt jelenti, hogy a baloldal számára egy demokratikusan megválasztott kormány illegitim. És nem tudom, hogy az egész európai baloldal hajlandó lenne-e egyáltalán belemenni egy ilyen stratégiába. Az biztos, hogy vérre megy a harc, és az első számú célpont Európában Orbán Viktor. Őt valahogyan nagyon nem szeretik. Valószínűleg nem is akarják megérteni, hogy van az, hogy ennek ellenére a magyar szavazók többsége még mindig mellette áll. Ráadásul – pechükre – beindult a kurucosodás. Minél inkább támadják Magyarországot, annál inkább fölsorakoznak a Fidesz mellé az emberek. Január 2-án az Opera elé vonult – legyünk nagyvonalúak – hetvenezer ember. Január 21-én a békemenetben – legyünk mértéktartók – mondjuk, csak négyszázezer ember demonstrált a kormány mellett – azért itt van ám némi különbség. Az első tüntetést mégis nagydobra verte a nyugati sajtó, míg a másodikról mintha elfeledkeztek volna. Ennek ellenére mégsem tetszik bírálóinknak, hogy mi értjük e kettős mércét. A baloldalt részesítik mindenkor előnyben, nem a magyar népet.
– Ha pedig nem hallgatnak a békemenetről, akkor leantiszemitázzák a résztvevőit.
– Külön probléma, amikor valakire ráragasztják ezt a bélyeget, mert akkor még az illetőnek saját magának kell bebizonyítani ártatlanságát. Közben pedig az egész európai jogrendszer abból indul ki, hogy létezik a vélelmezett ártatlanság. Hiába kérjük, bizonyítsák is azt, amit állítanak, azt válaszolják: »Nem kell bizonyítani, mi ezt tudjuk.« Akkor mi most hol is vagyunk? Erdőben, dzsungelben vagy valamilyen mocsárban? Azt hiszem, mindenképpen valamilyen kellemetlen helyen. Ez egy egészségtelen állapot, és nem tudom, hogy hosszú távon – ami öt vagy hét évet jelent – mi történik az európai baloldallal? Lehet, hogy ha nem is az utolsókat rúgja, de olyan válság szélén áll, ahol csak ezekkel az ócska trükkökkel próbálja magát megmenteni.”