A Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum összevonása több szempontból szakmaiatlan.
„Noha a változtatás szükségességének tudatában vagyunk, azonban annak időzítésével, módszerével és koncepciótlanságával kapcsolatban komoly aggályaink vannak. A szerencsétlen módon meghatározott, számos jeles kolléga évtizedes szakmai tevékenységét semmibe vevő, fűnyíróelvszerű létszámleépítéssel egy időben kommunikált megaberuházás, vagyis a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum összevonása több szempontból szakmaiatlan és ezért jelenlegi formájában elfogadhatatlan. Az intézményi összevonásra vonatkozó döntéshozatal szakmai közéletet figyelmen kívül hagyó és a nyilvánosságot kizáró módja mellett a határozatlan jövőben lebegtetett, konkrétumokkal nem alátámasztott múzeumépítési koncepció a nemzeti kultúra értékeivel és ápolásának további érdekeivel alapvetően ellentétes.
Meggyőződésünk, hogy e jelentős nemzeti intézményeink átszervezésének hivatkozási alapja, vagyis a magyar művészet nemzetközi kontextusban való bemutatásának felvetése ilyen formában álkérdés, a múzeumi intézményi struktúra megváltoztatásáról szóló, szükségszerűen nyilvános párbeszédet helytelen irányba indítja el.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Ankarában tárgyal a magyar miniszterelnök.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
