Negyvenezer magyar kegyetlen legyilkolása felett szó nélkül átlépett a világ.
„A háború utáni szovjet filmek hősi karakterével ellentétben a partizánt akkor, előtte és utána is egyszerűen terroristának tekintették. A civil lakosság közt megbúvó, teljességgel azonosíthatatlan fegyveresek láthatatlan fenyegetést jelentettek a reguláris katonaságra nézve, épp ezért a velük szembeni bánásmódról sem rendelkezett írott vagy íratlan hadi szabály. Vagyis egy igen: aki háborús körülmények között civil ruhában, fegyverrel támad a katonaságra, azt azon nyomban agyonlövi bármely kor bármely hadserege a mai napig.
Így folyt ez a Délvidéken is, ahol a honvéd és rendvédelmi egységek folyamatos harcot vívtak a szerb partizánok ellen. A partizánokat egyébként akkor tekintették a reguláris erőkkel jogi szempontból egyenrangúnak, ha fegyvereiket nyíltan viselték, egyenruhát vagy megkülönböztető jelzést használtak és felelős parancsnok vezetése alatt álltak. Nem véletlen, hogy az 1944. augusztus-októberi varsói felkelés harcosait a németek hadifogolyként kezelték, mivel azok a fentieknek megfeleltek. (...)
Tito, ha nem is adott közvetlen parancsot a kegyetlenkedésekre, biztosan tudott a Bácskában történtekről. Bosszút állt, és ezért soha, senki nem kérte számon sem őt, sem hóhérait. A becslések szerinti negyvenezer magyar kegyetlen legyilkolása felett szó nélkül átlépett a világ, sem a párizsi béketárgyalásokon, sem a magyarok újvidéki vérengzését tárgyaló perekben nem kerültek szóba a partizánok rémtettei. A kommunista időszakban tilos volt erről beszélni, de komolyabb változást a rendszerváltoztatás utáni időszak sem hozott.
A »hivatalos Belgrád« immár 67 éve hallgat, de ami sokkal kevésbé érthető, hogy gyakorlatilag ugyanezt teszi Budapest is. Magyarország hatvanhét éve nem lépett érdemben annak érdekében, hogy a tömegsírokban elhantolt áldozatok békében nyugodhassanak, ne adj’ Isten a szerb kormány őszintén szembenézzen a múlttal. Pedig a szerb elnök által is említett szerb-magyar megbékélést a múlttal való őszinte szembenézés segítené a leginkább. Akár példát is adhatna arra –itt Európa közepén -, hogy a jövő csak hiteles, bevallott múlttal építhető.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A Ferencváros a legjobb formában lévő labdarúgója, az Európa-liga jelenlegi gólkirálya, Varga Barnabás nélkül lép pályára – és készül újabb bravúrra – csütörtökön a görög PAOK otthonában. Több mint 184 millió forint és a 16 közé jutás a tét Szalonikiben.
Most, hogy egy ismeretlen nő 20 ember (!) által lájkolt posztját már sikerült tényellenőrizni, akár a Tisza-vezér állításait is szemrevételezhetné valaki. Francesca Rivafinoli írása.
