„A NER nem egy kényelmes, matyómintás szűr, amit bárki felkaphat. Különösen egy fél évezreden át egyházi ünnepként fungáló napon fontos azzal leszögezni: ami a ma ünnepelt Szent István idejében még igazi reformdüh volt, egy bespeedezett Molnár Lajos, az ma már káros anakronizmus. Az államalapítás intellektuális háttérbrigádja okkal volt a keresztény egyház: a nagybetűs Tudás birtokosaiként az oktatás, a kultúra, a közigazgatás csíráit mind ők vetették el a Szvatopluktól cserélt földbe. Ők domesztikálták a hátrafele nyilazó ősöket, ők nyitották ki a diplomáciai folyosókat az újszülött Magyarország számára, oroszlánrészük volt abban, hogy a kalandozó magyarok bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítettek a Kárpát-medencével. Köszönjük! Sőt, egy tekintetben még meg is haladták a mai turbómagyar utódokat: ezer évvel ezelőtt még tudták és értették, hogy a keresztény vallás és a pogány hiedelemvilág, az két külön történet; mindezt pedig elég egyértelműen ki is fejezte Szent István is, például a négy darabba vágott Koppány által.
Ma meg? Összeborogatják a kettőt, nyereg alatt puhítják a szent ostyát, Jézus pártus herceg volt, a magyarok az űrből jöttek, de aztán nekiálltak nyilazni meg rovásírni… mindegy, a lényeg az, hogy drága ősmagyarok, ma például azt ünnepeljük, hogy titeket Szent István a keresztény egyház támogatásával begyalult a földbe.”