Bengázi felett az ég

„A világ tanácstalan. Maga Mullen tengernagy, az amerikai vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnöke mondta, hogy a légitámadások, rakétacsapások nem jelentik föltétlenül Kadhafi bukását. Az elképzelés feltehetően az, hogy a légicsapások súlya alatt szétmorzsolódik az ezredeshez lojális katonai gépezet. Hogy a katonák, mivel nem akarnak elpusztulni, inkább szétszélednek, vagy jobb esetben átállnak a felkelők oldalára. Egyelőre ez inkább csak remény. Vannak rosszabb lehetőségek is. Állítólag Kadhafi kezében nagy mennyiségű vegyi fegyver, mustárgáz van. Beveti-e?

A Nyugat óvatos, ha diktátorok tömegpusztító fegyvereiről van szó, hiszen Irakban már kiderült, hogy megalapozatlan volt az erről szóló vád. Talán bevetik majd az állítólag már Líbiá ban tartózkodó kommandókat, hogy adott esetben megakadályozzák a gáztámadást a felkelők ellen.

Rengeteg a ha. A háborúnak ez a korlátozott formája is rossz megoldás. Még rosszabb lett volna, ha engedik, hogy az excentrikus diktátor leszámoljon ellenfeleivel. Túl sok pénz, túl sok fegyver jutott neki – nem utolsósorban a fejlett országok jóvoltából. Túl sokáig asszisztáltak neki, viselték el tébolyát, tárgyaltak vele a világ felelős és kevésbé komoly államfői. Most ezért kell fizetni, ebből a helyzetből kell kiutat találni. Jó megoldás nincs.”