Magyarországnak és Európának szembesülnie kell azzal, hogy az arab világ, vagyis a közvetlen déli szomszédságunk óhatatlanul és mélyrehatóan változik.
„Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy szociális lázadásoknak, muzulmán vallási hátterű megmozdulásoknak vagy egy demokráciamozgalomnak vagyunk-e tanúi. Nyilvánvalóan mindháromnak. Azonban rögtön le szeretném szögezni: alapvetően a néptömegek politikai reformokat követelnek, vagyis leginkább demokratikus politikai megmozdulásokról beszélhetünk. Közismert, hogy az arab világban a lakosság jelentős része 35 évnél fiatalabb, ám az érintett országok gazdasága nem tudja ezt a réteget munkával ellátni. Ráadásul, mivel Észak-Afrikában relatíve fejlett az oktatási rendszer, képzett munkanélküli tömegről beszélhetünk. Mindez párosul az élelmiszerárak újabb keletű drasztikus emelkedésével (ami csak fokozódni fog az idei kínai és indiai aszálylyal).
Az is kétségtelen tény, hogy a tüntetéseken hangsúlyosan megjelentek a muzulmán alapon szerveződő és korábban betiltott szervezetek is. Mégis egyértelmű számomra, hogy az utcai megmozdulások gerincét egy új középosztályból kikerülő fiatalok alkotják, akik egy polgári demokrácia keretei közé illeszthető követeléseket fogalmaznak meg. Ráadásul feltűnő, hogy a megmozdulásokon háttérbe szorultak a Nyugat-ellenes szlogenek, az arab világ korábbi tömegdemonstrációinak elmaradhatatlan folklórjával ellentétben senki sem égetett amerikai vagy izraeli zászlókat. Mindez arra enged következtetni, hogy a mostani fejlemények a megfelelő sajátosságok megtartásával magukban hordozzák a demokratikus és polgári értékrend elterjedésének az újszerű lehetőségét az arab világban, hasonlóan Közép- és Kelet-Európa 1989–1990-es rendszerváltozásaihoz. Ez a tény különös felelősséget ró ránk, magyarokra is.”
Ami tizenhárom év alatt nem, az tizenhárom nap alatt sikerült: iszlamista felkelők megdöntötték Bassár el-Aszad hatalmát Szíriában. Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Kobakhidze élesen támadta a kormányellenes tüntetéseket.
Áll a bál Tbiliszi utcáin.
Több száz fiatal tüntetett Bukarestben, tiltakozva az államfőválasztás első fordulójának eredménye ellen.
Szívük szerint sokkal több rezsit fizetnének havonta, de ezt a regnáló mocskos kormány lehetetlenné teszi.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
