„Megvan a teljes kontroll, mostantól azt csinálunk, amit akarunk, dőlt hátra elégedetten Orbán Viktor, de ekkor belehasított, hogy mit is akar csinálni. Rettenetes pillanat lehetett, mert - bár a vezetőség sokáig reménykedett ebben - Magyarországon nem találtak kiapadhatatlan olajmezőket, nem derült ki, hogy a világ minden országa forintot akar vásárolni, és még Demján Sándor sem nyerte meg azt a rohadt pókerversenyt, kisegítve ezzel némileg a gazdaságot, tehát pénzt kellett szerezni. Ennek módját ismerjük: extra adók, magánnyugdíjpénztár.
Az egészben az a legszörnyűbb, hogy még ez sem elég Magyarország azonnali megemelésére, nem beszélve az egymillió új munkahelyről, mert a 16 százalékos személyi jövedelemadó ugyan jól hangzik, de még akkor is viszi a pénzt, ha elég sokan rosszul járnak vele. Annak beismeréséhez viszont, hogy rengeteg jó ötletünk volt, de most éppen úgy állunk, mint a Bajnai-kormány idején, csak éppen utálnak minket Európában, mert belepiszkáltunk a sajtószabadságba, és némileg leromboltuk a demokratikus intézményrendszert, nos ehhez több kéne, mint politikai bátorság, sokkal inkább öngyilkos hajlam, ami szerencsére vezetőnkből teljes mértékben hiányzik.”