„TGM nyugdíjaztatásával lehet egyetérteni vagy az ellen tiltakozni. Mindenesetre az intézetvezető Boros János szerint a filozófus épp akkora nyugdíjat kap, mint amekkora alkalmazotti fizetése volt, és éppúgy nem kell látogatnia munkahelyét, ahogy az idén sem tette. Ám kirúgásnak minősíteni a nyugdíjaztatását a tények meghamisítása. (Az És-ben - a Magyar Nemzetben napvilágot látott üzenetet követően - megjelent szöveg már TGM-nek és társainak eltávolításáról beszél, és angol, német, valamint román fordítású változatra is hivatkozik.)
Ugyancsak meghökkentő, hogy az a világ, amely látványosan undorkodik a Fidesz-kormány személyre szabott törvényein, kiválóan tűrte, hogy elvbarátai akár húsz évig is törvények feletti létet élvezzenek, azaz úgy álljanak a tudományos akadémia alkalmazásában, hogy semmilyen előírásnak nem felelnek meg, legfeljebb a »szakmai közfelfogás szerint kiválóak«. Jelentsen az bármit is.
Radnóti Sándor És-beli cikke szerint az SZDSZ-alapító Tamás Gáspár Miklósról »fölpanaszolták, hogy nincsenek akadémiai fokozatai, mintha nem tudnák, hogy az akadémiai karriert építő időszakban éppen politikai üldöztetésével volt elfoglalva«. Amely kitételből úgy tűnhet fel, hogy az elmúlt húszból 12 évig hatalmon lévő szabad demokraták és szocialisták is súlyos akadályokat gördítettek a filozófus nyelvvizsgájának és akadémiai fokozatainak megszerzése elé. Ami pedig sajnálatosan szomorú lenyomata lenne a baloldal belső viszonyainak. De nem emlékszem, hogy a vállalhatatlan diszkriminációval szemben TGM, Radnóti vagy bárki más petícióval bombázta volna a hazai és külhoni közvéleményt.”