„Simon Zoltán hatásosan illusztrált írása a Népszava szombati mellékletében (Az utolsó mohikán, »Szép Szó«, 2010. július 24.) számos fontos információt tartalmaz, lendületesen is van megírva, de megismétel néhány közhelyet, amelyet már nem volna szabad lenyomtatni. Menjünk sorjában.
1.»...A rendszeresen kommunistázó és ügynököző politikus balos családból származik.« Evvel az állítással több baj van. Az egyik: számomra nem probléma, ha az 1989 előtti rendszer exponenseit valaki sűrűn bírálja, kivéve, ha ez pusztán ürügy a jelenlegi rendszer hibáinak elfödésére. Másodsorban: az, hogy valaki az elmúlt rendszerben az MSZMP tagja volt, nem jelenti azt, hogy »balos« volt, és pláne azt, hogy »balos« maradt. Harmadsorban: a politikai világnézetet nem genetikailag szokás örökölni. Ha Kövér László netán kádárista (vagy sztálinista) családi közegben nevelkedett föl (ami nem világos), annál nagyobb érdem, hogy az 1980-as években a demokratikus változásokat szorgalmazók közé állt. Nem volna helyes az »Apák és fiúk« c. hírhedt rágalmazó röpirat (1990) technikáját utánozni. Megjegyzem, Kövér László fölmenői között jeles szociáldemokraták (is) vannak, ami csak rokonszenvessé tehetné őt ennek a szociáldemokrata lapnak az olvasói között, de persze ez se számít. (...)
Kövér László ma a Fidesz-KDNP megfélemlítésen és politikai diszkrimináción alapuló politikájának tevékeny részese és hatásos hirdetője, fanatikus gyűlölködő, aki nem sokat használ a demokrácia ügyének, amelyben - számos párttársával és szövetségesével ellentétben - mintha még hinne egy kevéssé. (Nagyon kevéssé.) Szerepét roppantul kártékonynak tartom, bár személyes antipátiát nem érzek iránta. Ahhoz, hogy politizálását bíráljuk, nincs szükség rá, hogy ferde beállításokat, rosszhiszemű kijelentéseket ismételgessünk. Azt már Simon Zoltán is említi, hogy Kövér úgynevezett köteles beszédét is meghamisították ellenfelei a korábbi választási harcban. (Az a beszéd így se vonzó vagy okos, de ez már más kérdés.)”