„Nyilvánvalóan lesz még egy kis probléma abból, hogy a nácizmus rémtettei mellett a kommunizmus bűneit és rémtetteit is tilos tagadni ezután Magyarországon. Így módosította a Btk.-t az új Országgyűlés.
Rendkívül kényes témához nyúlt az Orbán-kabinet s a polgári többségű parlament. Néhány éve, az egyik soros MSZP-kongresszus igen komolyan foglalkozott az önkényuralmi jelképek kérdésével. Közelebbről azzal, hogy miként lehetne újra jogaiba helyezni a vörös csillagot. Mindez még 2006. október 23. előtt történt, a gyanútlan választópolgárnak fogalma sem lehetett arról, hogy a téma felvetése a baloldali erőszakkultusz újjáéledésének első lépése. A következő MSZP-kongresszuson pedig már Che Guevara-pólóban jelent meg több ifjú szocialista. Mintha megint készülődőben lenne egy új, világmegváltó forradalom, csatolt részeivel, például a munkatáborokkal együtt...
Ma is folyik a kommunizmus, nem mint ideológia, hanem mint hatalmi módszer, hatalomtechnikai rendszer rehabilitációja. Igaz, lopakodó módon. Az egyik rádióműsorban például közönségesen regénynek nevezte Alekszandr Szolzsenyicin A Gulag szigetcsoport című művét az ifjú riporter. Mintha a Gulag és a táboraiban történt borzalmak csak az írói fantázia szüleményei lennének. A minap pedig újra visszakerült a bűnösök sorába Sztyepan Bandera, az ukrán partizánvezér, aki hazájának felszabadítására indított fegyveres mozgalmat a Szovjetunió és a náci Németország ellen. Egyszerre. Banderát korábban már rehabilitálta a függetlenné vált Kijev, de most újra visszakerült a purgatóriumba. Többek között ezt hozta Ukrajnának a janukovicsi választási győzelem. Vajon az egyszerű ukrán is ezt akarta?
Nem téved, aki úgy fogja fel a kommunizmus tagadását büntető magyar jogszabályt, mint egyfajta tabudöngetést. Világos, hogy érintettség okán a Moszad, de a Wall Street is foglalkozik majd az üggyel. Nemcsak Kun Béla és Szamuely Tibor, de a híres Rákosi-féle négyesfogat miatt is.”